Az LNG piaca szakértők szerint óriási fejlődés előtt áll. Ez nem egyszerűen növekedést jelent, hanem az olajéval összemérhető tőzsdei kereskedés kialakulását is, minthogy a gázszállító tankhajók a kereslethez igazodóan irányíthatók, azaz abba a kikötőbe futhatnak be, amelyben éppen a legjobb árat kínálják rakományukért. „Ez olyan rugalmasságot biztosít majd számunkra a gázhoz való hozzáférésben, mint amilyennel az olajpiacon rendelkezünk” – idézi az euobserver.com Fernando Espunyt, az EU energiaügyi biztosának szóvivőjét.
Európa északi felén két LNG-betápláló állomás is létesül a következő években, az egyiket a Statoil építi a norvégiai Hammerfestben (ez a Snow White, azaz Hófehérke projekt), a másikat a Gazprom tervezi létrehozni még északabbra, a Barents-tenger partján (az orosz ízlésnek megfelelően ez lesz a világ legnagyobb ilyen létesítménye).
Mindkettőből olyan hajók indulnak majd, amelyek egyetlen szállítmánya képes hat hónapig biztosítani egy Amszterdam nagyságú város gázellátását. A Snow White évi nagyjából hatmilliárd köbméteres betáplálásából 1,7 milliárd kerülhet a szabadpiacra, mivel négymilliárdot hosszú távú amerikai és spanyol szerződések alapján szállítanak. Oroszországban pedig 2007-ben terveznek elindítani egy gáztőzsdei pilotprogramot, amelyen kezdetben 10 milliárd köbméter surrogó energiahordozóval – ez a jelenlegi éves európai igény két százaléka – kereskedhetnek majd a brókerek.
Az LNG csillagának emelkedése nem jelenti a vezetékek korának hanyatlását. Míg ugyanis például az évi hatmilliárd köbméter szállítási teljesítményű Snow White kiépítési költsége 7 milliárd euró, a német–orosz együttműködésben megépülő Balti-tenger alatti gázvezeték 55 milliárd köbméteres éves áteresztő kapacitással csak négymilliárd euróba kerül.
Emellett egyes szakértők szerint az LNG beindíthat egy ketyegő bombát. Segítségével ugyanis az USA gázigényeinek kiszolgálása éppen úgy globalizálódhat, mint ahogy az olajellátása vált világszintűvé a hatvanas-hetvenes évek fordulóján, aminek óriási szerepe volt az első olajárrobbanásban.
Komócsin Sándor