Több mint 20 kistelepülési közlekedési vállalat léte és 3-400 ezer ember utaztatása került veszélybe azzal, hogy az APEH számos helyen leállíttatta a cégek támogatását, amely összes költségük 60 százalékát fedezi. Az adóhivatal azért döntött így, mert tapasztalatai szerint a közlekedési szolgáltatók sokszor látszólag törvényesen, a gyakorlatban azonban jogtalanul igénylik a kedvezmények után járó normatív támogatást. A fogyasztói árkiegészítés a nyugdíjas vagy tanuló utasok után jár a közlekedési vállalatoknak (MÁV, Volán, BKV, kisvárosi buszos társaságok) az eladott kedvezményes bérletek után. Az APEH 2003-as adóvizsgálatainak tapasztalata azonban az volt, hogy - különösen a kistelepüléseken - a cégek jó része kifejezetten a támogatás igénylésére jött létre, nem pedig az utazók kiszolgálására, és sokkal többet adnak ki diák- és nyugdíjasbérletből, mint amennyit valóban használnak is. Igényeltek támogatást halottak után, volt, aki a nyugdíjkorhatár előtt kérte a kedvezményes bérletet, vagy nem is az adott településen lakott, volt példa arra is, hogy a két busszal (160 fős kapacitással) rendelkező vállalkozó napi 1200-1400 gyerek után kért és kapott támogatást, és megtörtént, hogy olyan cég kapott támogatást, amely nem rendelkezett a közúti közlekedés végzéséhez szükséges engedéllyel. Az APEH kifogásolja a támogatások alapjául szolgáló "szerződések" megkötésének módját is, azt hogy a busztársaságok alkalmazottai keresik meg a idős embereket, illetve, hogy közvetlenül az iskolákkal szerződnek, és 2003 közepétől sorra vissza is dobja azokat a kontraktusokat, amelyek nem az önkormányzattal köttettek. A fennmaradásukért aggódó közlekedési társaságok több érintett polgármesterrel együtt hiába keresték fel az adóhivatalokat, és hiába kértek állásfoglalást a PM-től, érdemi választ sehonnan nem kaptak, ezért perre mentek az APEH-hel szemben, amely viszont egy megnyert bírósági ítélettel bizonyítottnak gondolja, hogy létezik visszaélés a kedvezményes támogatások után járó díjbevétellel. (Nszab., 15. old.)
