Kikerültek a felsőoktatási törvény kodifikált változatból azok a kitételek, amelyeket korábban élesen támadtak a szakmai szervezetek - értesült a Népszava. A törvénytervezetben már szó sincs a felsőoktatási intézmények magánosításáról, a nem állami felsőoktatási intézmények azonban átadhatják majd a fenntartói jogokat. Az intézményi tanács a tervezet szerint úgy áll fel, hogy az irányító testületnek legalább öt, legfeljebb kilenc tagja legyen. Öt tag esetén két, hét tag esetén hármat, kilenc tag esetén négy főt delegál az oktatási miniszter. Vagyis: a tárca delegáltja mindig kisebbségben marad. Ha az intézményi szenátus kétharmada nem fogadja el a tárcavezető delegáltját, a minisztériumnak új személyt kell jelölnie. A törvénytervezet szerint határozatlan időre szólnak majd az egyetemi docensi, egyetemi tanári kinevezések. A rektori megbízáshoz egyetemi docensi, egyetemi tanári, tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori cím szükséges. A törvénytervezet szerint az egyetemi tanársegéd négy évre, az adjunktus nyolc évre nevezhető ki. A tárca nem állt el teljesen a differenciált bérezés tervétől: a törvénytervezetben 20 százalékos mozgóbér bevezetése szerepel.(NSZ 1., 4. old.)
