- Magyarországon a vállalatok felelősségvállalási tevékenysége sokáig a szervezetek etikus működésének kommunikációjára, illetve a szponzorációra korlátozódott. Ma milyen motívumok határozzák meg és milyen trendek jellemzik a hazai vállatok CSR tevékenységét?
- A korábbi gyakorlattal ellentétben ma már egyre kevésbé jellemző, hogy egy szervezet adományozásra és szponzorációra szűkíti felelősségvállalási tevékenységét, illetve az a szemlélet is a múlté, ami a vállalatok felelős működését pusztán a kommunikációs lehetőségek kiaknázására korlátozta. A felelősségvállalási akciók hátterében ma már többnyire valódi fejlesztés áll, a cégek innovatív és fenntartható megoldásokra törekszenek. Nem egyszerűen cégvezetési divatról van szó, hanem a közös érdekek és a szemléletváltás szükségességének felismeréséről.
A társadalmi párbeszéd és partnerség szerepe felértékelődött, a legjobb gyakorlatok az ipar képviselői, kutatóhelyek, regionális és/vagy civil szervezetek együttműködéséből születnek. Korábban a nagyvállalatok zárt rendszerként működtek, az elmúlt két-három év gazdasági kényszere azonban abba az irányba hajtotta őket, hogy nyissanak érintetteik felé, partnerségben alakítsák ki és valósítsák meg stratégiájukat. Ezzel szorosan összefügg a transzparencia és elszámoltathatóság kérdése. A vállalati kommunikációban is újszerű megoldásokat kíván a felelős és átlátható működés, illetve az említett szemléletváltás, ami a vállalat teljesítményét a gazdasági-üzleti, a környezeti teljesítmény és a társadalmi hozzájárulás kölcsönhatásában értelmezi.
Az elmúlt évek meghatározó felelősségvállalási mintaprojektjei éppen a kutatásvezérelt iparágakban születtek. Ezek a vállalatok gazdasági erejüknek és innovativitásuknak köszönhetően meghatározóak a hazai CSR trendek alakulásában, hiszen kötelezettségeik teljesítésén túl a gazdasági nehézségekre, válsághelyzetekre adott válaszlépéseik is irányadóak. Komplex fenntarthatósági stratégiák, akciótervek születtek, a CSR többé nem önálló tevékenység, része a felelős üzleti stratégiának.
- Tudna konkrét példát mondani?
- Számos mintaértékű kezdeményezést lehetne említeni, ezek közül a telekommunikációt, a gyógyszergyártókat és a környezetipart emelném ki. A telekommunikációs szolgáltatók közül a Magyar Telekom szemléletformálásban vállalt szerepét és a transzparencia mellett való elkötelezettségét meg kell említeni. Innovatív megoldásokkal és véleményformálóként vannak jelen a "CSR-piacon".
A sanofi-aventis/Chinoin a hazai gyógyszergyártók közül elsőként jelentkezett olyan széleskörű adat- és információtartalmú fenntarthatósági jelentéssel és stratégiával, amelyet az érintettek igényeihez szabva publikált. A gyógyszergyártó számára a partnerségben etikusan végzett kutatás-fejlesztés és innováció a fenntarthatóság és a hosszú távon felelős működés legfontosabb eszköze. A sanofi kiterjesztette a CSR fogalmát, innovatív eredményeit nem pusztán a gyógyászatban, de a környezetvédelemben és a szervezetfejlesztésben is elismerhetjük. Egyedi megoldás, hogy egy rövid és közérthető, illetve a szakma és befektetők számára egy 'mély-jelentést' is közzétettek.
A környezetipar felelősségvállalási és fenntarthatósági jelentősége nyilvánvaló. Mintaértékű kezdeményezések születtek a fenntartható energiahálózatok és a megújulóenergia-hasznosítás ésszerű megoldásainak körében. A gyöngyösi Bioenergetikai Innovációs Klaszter, az ENIN Környezetipari Klaszter és a MIKROVIRKA Klaszter fenntarthatósági eredményei, fejlesztései hazai és nemzetközi szinten egyaránt elismertek.
- Egyre több olyan díjat alapítanak és listát állítanak össze mostanában, amelyek a vállalatokat társadalmi és környezeti felelősségvállalásuk alapján rangsorolják. Mit gondol erről? Van ezeknek bármilyen pozitív hozadéka?
- Az valóban kérdéses, hogy szükséges-e ennyi díj, rangsor, illetve, hogy milyen szempontrendszeren alapul egyik-másik. Azonban elvitathatatlan ezeknek a kezdeményezéseknek a pozitív hozadéka: általában széleskörű kommunikációs tevékenység és nyilvánosság előzi meg, illetve követi a díjak odaítélését, ami hozzájárul a felelős üzletvitel, a köztudatosság elveinek megismertetéséhez, a társadalmi szemléletformáláshoz és nem utolsó sorban a fenntarthatósághoz kapcsolható szakmai protokollok általánosabb alkalmazásához.
- Hogyan alakul külföldön a vállalati társadalmi felelősségvállalás szerepe, milyen jó gyakorlatokat lehetne átültetni a hazai CSR gyakorlatba?
- Nemzetközi színtéren meghatározó a stratégiai tanácsadók munkáját kiegészítő úgynevezett ernyőszervezetek jelenléte, amelyek koordinálják, összefogják a szervezetek felelősségvállalási tevékenységét, támogatják kommunikációjukat és folyamatos iparágak közötti és társadalmi párbeszédet tesznek lehetővé. Az így létrejött fórumok, platformok tanulsága, hogy a leghatékonyabb kezdeményezések a helyi közösségekkel és a közvetlen érintettekkel együttműködésben indított CSR akciók és a fenntarthatósági célú innovációs tevékenység, amely partnerségen alapul.
Adott a minta: kereslet-kínálat alapon és az össztársadalmi célokat figyelembe véve, nem pedig ad hoc módon kell meghatározni, milyen felelősségvállalási akciót indítunk és mit fejlesztünk. A nemzetközi tapasztalatok további konklúziója, hogy egyszerűbb, közérthetőbb CSR kommunikációra van szükség. Ezt a célt szolgálják például az egyszerűsített fenntarthatósági jelentések, illetve a helyi kampányok. Bízom benne, hogy egyre több hazai szervezet teszi sajátjává a gondolatot: ha nagyban és hosszú távon gondolkodunk, kicsiben és rövid távon cselekszünk…
