Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az "alulról" indított civil kezdeményezés sajátos és a társadalmi felelősségvállalás ma még nem tipikus példája annak az alapítványnak a létrehozása, amely Ladó László professzor szakmai munkásságának és tanári-oktatói, emberi nagyságának állít emléket. A magyarországi vezetés- és szervezéstudománynak az 1970-es, 1980-as években iskolát teremtő - és azt több mint két évtizeden át fejlesztő - Ladó László nevét viselő alapítvány azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat, valamint hallgatókat kívánja munkájukban, illetve tanulmányaikban anyagi és tárgyi eszközökkel segíteni, akik a professzorhoz hasonló elkötelezettséggel, szakmai alázattal igyekeznek a korszerű szervezéstudomány alkalmazásával a szűkebb és/vagy tágabb közösségnek hasznot hozni.
A professzor tiszteletére hamarosan létrejövő alapítványt, valamint az egy-két éven belül bevezetésre kerülő Ladó László emlékdíj meghirdetését a Magyar Tudományos Akadémia Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottsága által rendezett emlékülésen jelentették be.
Ladó László az 1960-1970-es évek fordulóján a Budapesti Műszaki Egyetemen meglehetősen nagy nehézségek árán és ellenállással szemben a nappali tagozaton létrehozta az úgynevezett szervezőspecialista-képzést. A termelési rendszer szakon végzett gépészmérnökök hiánypótló szerepet töltöttek be, hiszen már akkor az volt a cél, hogy a műszaki szakemberek ne csupán a technikához, a technológiához értsenek, hanem tudásukat, ismereteiket a gazdálkodó, termelő szervezet részének, egyik összetevőjének tekintsék. Amit Ladó professzor elkezdett és több mint két évtizeden át megvalósított, manapság - a mérnökmenedzseri képzés formájában - a mindennapi egyetemi, főiskolai szakmai képzés része. A professzor munkásságáról - az egykori diákok, tanártársak összefogásával - Az iskolateremtő címmel emlékkönyvet, valamint cd-t jelentettek meg.
A Ladó professzorra, illetve munkásságára emlékezésnek az is kiemelt célja, hogy az alapítvány és az emlékdíj létrehozói példát mutassanak arra, hogy ne vagy egyre kevésbé fordulhasson elő, hogy azokat, akik életükben értéket, iskolát teremtenek, csak utólag ismerjék el. Ladó László mintegy húsz éven keresztül fáradhatatlanul tanította a szervezéstudományt, bővítette ismereteit e téren, éppen ezért nehezményezik az egykori diákok, tanártársak, hogy a professzor állhatatos, kitartó munkája ellenére nem kapott állami kitüntetést, elismerést, pedig kutatásai és oktatómunkája révén nagymértékben hozzájárult a magyar gazdaság hatékonyságának növeléséhez. Számos egykori diákja köszönhette, köszönheti neki, hogy az átadott ismeretekre támaszkodva nemcsak jó cég- vagy intézményvezetői álláshoz jutott, hanem ott meg is állta, állja a helyét.
