Így összesen tíz cég került be a pr-szövetség csr-szekciója által először tavaly szervezett, legjobbakat bemutató kiadvány idei kötetébe.
A vállalatok, intézmények tavalyi csr-tevékenységének a kiírásban megjelölt szempontok szerinti bemutatásával lehetett pályázni, de kiemelt figyelmet kapott, hogy kiderüljön: a cég, a munkaszervezet egész működését áthatja s a napi kapcsolatokban is megnyilvánul a társadalmi felelősségvállalás szellemisége és gyakorlata, és nem csupán alkalmi jótékonykodásnak tekintik a kezdeményezést, hanem aktív együttműködés keretében igyekeznek segíteni a rászorulókon.
A felelős gondolkodás és az annak megfelelő jó gyakorlat különösen aktuálissá vált a kiadvány szerkesztésének idején, hiszen a globális pénzügyi válság az idő tájt robbant ki, ami különösen ráirányítja a figyelmet a felelős gondolkodás gazdasági, társadalmi és politikai szükségességére. A válság – amely minden bizonnyal hazánkban is komoly hatással lesz a következő évek életminőségére – részben éppen azért alakulhatott ki, mert a szervezetek működésében, az üzleti döntésekben elégtelen és/vagy periferikus volt a felelősség szervezeti és vezetői felvállalása – hívta fel a figyelmet Lakatos Zsófia, a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) alelnöke, a csr-szekció vezetője a szakmai zsűri tapasztalatainak összefoglalójában. Ebből az is kiderül, hogy manapság még mindig kevés a jó példa a kiegyensúlyozott, tudatos és tartós vállalati felelősség megnyilvánulásaira, az állami szektor pedig felismeri a csr-ben rejlő kihívásokat és lehetőségeket, amelyek megvalósításához a politika – az egyéni érdekeken túllépve – megteremti és elő is segíti a jó gyakorlat minél szélesebb körben való megvalósulását.
A zsűri azt is hangsúlyozta, hogy a 2007. évi gyakorlatot bemutató CSR Best Practice kiadványból – akár mintául is szolgálva az érdeklődőknek – több kiváló kezdeményezést, emberbaráti összefogást, a csr-eszközök innovatív alkalmazását lehet megismerni, ám a valódi vállalati felelősség, a cég hosszú távú növekedési és fejlődési stratégiájának a fenntarthatósághoz való illesztése még az elvi igény szintjén sem fogalmazódik meg egyik pályázatban sem. Az utóbbi kritikus hang kapcsán a zsűri nem zárta ki, hogy talán szigorúnak tűnnek az elvárásaik, de a pénzügyi és a kibontakozóban lévő gazdasági válság azt mutatja: a fenntartható fejlődés követelményrendszerét nemcsak hangoztatni és elfogadni kell, hanem a jövő érdekében tartósan a hétköznapok gyakorlatává kell tenni.
Idén a kiadványba bekerült tíz magyarországi vállalat esettanulmányai között egy kisvállalkozás, a budapesti telephelyű Bakos faipari egyéni cég felelt meg a pályázati kiírásban is elvárt csr-szempontoknak, azaz a legjobb gyakorlatnak.
