Új, egységes kampánnyal próbál meg kitűnni az idei reklámzajból a négy történelmi egyház: a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. A cél lényegében az, hogy a hirdetésben "egységfrontot" alkotva - az egyetemes értékek képviselőjeként -, ám a végeredményt tekintve külön-külön nyerjék meg maguknak a személyijövedelemadó (szja)-felajánlásokat.
Ehhez hasonló, célzott összefogás a civileknél nem tapasztalható, legalábbis az egyes médiumok hirdetései között nem találkozni velük. Évek óta az a tendencia, hogy a széles körben elhelyezett hirdetések eredményeként is a nagynevű szervezetek - ilyen például a Gyermekrák Alapítvány, a Rex Kutyaotthon vagy a budapesti állatkert alapítványa is - évenként tíz-, esetenként százmillió forintot is meghaladó összeghez jutnak az egyszázalékos szja-felajánlásokból, és a többi bevételt is hozzászámítva, a következő évben is bőven költhetnek reklámkampányra. Ehhez képest egy kis civil szervezet számára szinte elérhetetlen a hatékonyabb - például akár egyetlen televíziós vagy szélesebb körű olvasóközönségnek szóló újságban való - hirdetés megjelentetése, hiszen a költségvetésükbe nem fér bele egy nagyobb összegű fizetős kampány.
Ennek pedig évről évre az a következménye, hogy ismeretlenek maradnak, és az ilyen szervezetnek nagyobb körből nem jut támogatás. Tavaly 108 olyan civil szervezet volt, amelyik több mint ezer adózótól kapott felajánlást, több mint 25 ezer szervezet viszont - egyenként - kevesebb mint száz nyilatkozatot kapott. Ez a felajánlott egy százalékok összegében is megmutatkozik: az egymillió forintnál nagyobb összeghez jutó szervezetek száma alig haladja meg az ezret, ötmillió feletti felajánlást 136, húszmillió felettit pedig 28 alapítvány kapott. A szervezetek közül egyébként több mint 13 ezer az előzőeknél kevesebb összeghez jutott az egyszázalékos felajánlásokból. A legtöbb, mintegy 22,5 ezer szervezet tízezer és egymillió forint közötti összeggel lett "gazdagabb".
Kétségtelen, hogy a civil szervezetek túlnyomó többsége minimális pénzből működik, számukra már százezer forint összbevétel is nagy összegnek számít. Tipikusan ilyenek a települési környezetvédelmi szervezetek, a helyi kis iskolák alapítványai vagy például a falumúzeumok és népdalkörök.
Nem reprezentatív felmérésünk alapján a szektorális összefogás nem jellemző a civil szférában - pedig például egy kistérségben működő, hasonló célú alapítványok közös hirdetése vagy a hajléktalanok megsegítését célzó szervezetek együttes kampánya áttörhetné a reklámok és hirdetések keltette médiazajt -, emiatt tovább növekszik, illetve állandósul a hátrányuk. A Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (NIOK) vagy a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) legfeljebb annyit tehet, hogy helyet biztosít a szervezeteknek: listázza azokat, amelyek jogosultak az egyszázalékos felajánlásra, és tájékoztatást ad a nyilatkozatok benyújtásának szabályairól.
Az NCA - az szja-bevallás határidejéhez igazítva - évente figyelemfelhívó kampányt hirdet, hogy nyomatékosítsa az egyszázalékos felajánlás lehetőségét. Ez azonban csak arról szól, hogy az adózók rendelkezhetnek adójuk egy százalékáról, egyéb támpontot a kampány nem ad.
Az szja egy százalékáról nyilatkozatot adók száma egyébként évek óta stagnál: 1,3-1,4 millió ember veszi a fáradságot a felajánlási dokumentum kitöltésére, miközben évente összesen mintegy három millióan fizetnek jövedelemadót.
Éves szinten a NIOK által nyújtott információk nyomán hozzávetőleg százezer felajánlással 600 millió forint jön össze, ezt a zöld számukat hívók és a honlapjukat látogatók száma alapján becsülte meg az alapítvány. A szervezet célja, hogy minél több embert rávegyenek, ajánlja fel adója egy százalékát. Tavaly az szja-bevallások adatai alapján 26 milliárd forint volt a potenciálisan felajánlható összeg, ebből 13 milliárdról rendelkeztek az adózók, vagyis a teljes összeg fele a központi költségvetésbe került…
