Brit politikusok és a BMW vezérkara is felvonult a német luxusautógyár tulajdonában lévő Mini márka új generációs – ráncfelvarráson átesett – változatának bemutatkozási ünnepségén.
A klasszikus elődjére a külsőségekben érzékelhető távoli rokonságon kívül semmiben sem hasonlító modern Mini 2001-ben mutatkozott be, s azóta az újdonság varázsának megkopása ellenére tartja évi 200 ezer darabos értékesítési szintjét. Felbuzdulva a kicsike folyamatos népszerűségén 250 ezerre akarják feltornászni az éves eladásokat.
Úgy tűnik, Gordon Brown pénzügyminisztert, Tony Blair miniszterelnök valószínű utódát nem igazán zavarja, hogy az autó – az imázst leszámítva – kívül-belül BMW, hiszen olyan jelzőkkel illette a Minit, mint például, hogy az „a növekvő és dinamikus brit gazdaság izgalmas szimbóluma”, példája „a nagy-britanniai autóipar nem halványuló életerejének”, valamint „szimbóluma a brit nagyságnak, illetve a modernitásnak”.
Nem fukarkodott a pozitív jelzőkkel Norbert Reithofer, a BMW frissen kinevezett vezérigazgatója sem, mint mondotta „a BMW hasznot húz a befektetésbarát brit gazdasági környezetből”, majd a pénzügyminiszterhez fordulva keményen a szemébe mondta: „az ön irányítása alatt kialakult az a gazdasági stabilitás, amelyre szükségünk van, amely megfelelő feltételeket nyújt nagy-britanniai üzleti tevékenységünk fejlesztéséhez”. A kölcsönös elismerés mögött egyebek mögött az lehet, hogy a BMW 200 millió fontot költött a Mini ráncfelvarrására és további befektetéseket is tervez. Az autó motorjainak gyártását Brazíliából Angliába telepítették, így ma már a Mini részegységeinek 60 százaléka a szigetországban készül. A német autógyár rövidesen 6800 boldog alkalmazottat fog foglalkoztatni Nagy-Britanniában.
(A Mini imázsára épít egy másik augusztus óta Európában is kapható autó, a Daihatsu Trevis, amely méretét tekintve alig nagyobb, mint a klasszikus Mini, jobban is hasonlít a nagy elődre, s ami még fontosabb vevői nézőpontból: megvásárlása tokkal-vonóval, ful extrával megúszható 11 ezer euróból – a szerk.)
