Az idei év első hónapjában az teljes európai autópiacon - az előző év azonos időszakához képest - 2,6 százalékkal több személyautót értékesítettek, vagyis 1,259 millió új gépkocsit regisztráltak. A magyar piacon jóval az átlag feletti piacbővülés ment végbe - derül ki az európai autógyártók szövetségének (ACEA) ma publikált jelentéséből.
Leköröztük Németországot
Az EU-tagállamok (Málta és Ciprus kivételével), Izlandot, Norvégiát és Svájc autópiacát szondázó felmérés szerint Magyarországon az átlagosnál jóval nagyobb volt a bővülés, itthon ugyanis közel 12 ezer autó talált gazdára, ami 12 százalékos növekedést jelent. Az EU-hoz újonnan csatlakozott országok között ennél jobb mutatót csak a balti országok értek el: Lettországban 58,5, Litvániában 55,2, Észtországban pedig 22,1 százalékos volt a növekedés éves összevetésben; a régi uniós tagok közül pedig csupán Belgium és Írország van előttünk, ezekben az országokban 14,1 és 12,5 százalékos növekedést mért az ACEA. Németországot sikerült megelőzni: bár a legnagyobb európai piacon is jelentős gyarapodás ment végbe, a 223 ezer újautó-regisztráció 11 százalékos növekedést jelent, ez azonban elmarad a magyarországi növekedéstől.
Mínuszok a régióban
Januárban folyatódott az új uniós országok között legnagyobbnak számító lengyel piac szűkülése. A használtautó-import korábbi liberalizálása miatt bekövetkezett tavalyi 25 százalékos visszaesés után a múlt hónapban 16 százalékos volt a csökkenés. Bár kisebb mértékben, visszaestek az eladások Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban is, sorrendben 0,4, 7, illetve 12,5 százalékkal.
Remekelt a Fiat
A gyártói toplista élén továbbra is a Volkswagen-csoport áll. A tavalyi évben elért 3 százalékos bővülést követően januárban - az előző év azonos időszakához képest - több mint ötödével növelte eladásait, ez 233,2 ezer darab eladott autót és bázisidőszaki 16,4 százalékkal szemben 19,3 százalékos piaci részesedést jelent. A csoporton belül a névadó márka szerepelt a legjobban, e modellekből 128,3 ezer darab talált gazdára, ami 25,6 százalékos növekedés, de a Seatnak és a Skodának sincs oka panaszra: előbbiből 23,3, utóbbiból pedig közel 20 százalékkal többet vásároltak az egy évvel korábbihoz képest. Szerényebb teljesítmény nyújtott a csoport prémium márkája, az Audi, amely 10 százalékkal közel 50 ezerre növelte értékesítését januárban. A Fiat is remek hónapot zárt: bár a Lanciákból és az Alfa Romeókból csak 1,8, illetve 6,2 százalékkal fogyott több, a fő márka a Fiat - Grande Puntónak sikerének köszönhetően - 2005 januárjához képest 26 százalékkal növekedést produkált, ez pedig 78 ezer újonnan regisztrált Fiatot jelent. Az eladások megugrása nyomán a Fiat-csoport 5,3 százalékról 6,5 százalékra növelte piaci részesedését. A többi nagy gyártó ugyanakkor veszteséget volt kénytelen elkönyvelni; a leglátványosabb visszaesést a Renault produkálta, a francia cég tavaly januárban még 126 ezer autót értékesített, míg a múlt hónapban alig több mint 106 ezret. A több mint 16 százalékos csökkenés nyomán piaci részesedése 8,8 százalékra mérséklődött múlt év januárjában feljegyzett 10,8 százalékról. A Toyota luxusmárkája, a Lexus ugyan 125 százalékos javulást ért el, ám Toyotákból 8,5 százalékkal kevesebbet - 63,2 ezer autót - a adtak el, így a japán autógyártó piaci része 5,9 százalékról 5,2 százalékra olvadt. A General Motorshoz tartozó márkák eladása összességében 2,1 százalékkal csökkent, az Opel például éves szinten közel 4 százalékos mínuszt pordukált.
Suzuki a topon
A márkák közül a Suzuki produkálta a legnagyobb bővülést: az esztergomi gyártó működtető cég az idei év első hónapjában - tavaly januárhoz képest - 44 százalékkal több 18 252 autót tudott eladni az európai piacon. A már említett Toyota mellett a Nissan is rontott, szám szerint 2387 autóval kevesebb, 24 123 eladást regisztráltak ebből a márkából, így a piaci rész 2,3 százalékról 2 százalékra csökkent. Ezzel szemben a Honda 7,3, a Mazda pedig több mint 10 százalékot javított tavalyi teljesítményén, a 19 696, illetve 22 533 darabos elmúlt havi eladás nyomán előbbi márka a piaci részesedése 1,9, utóbbié 1,7 százalékra nőtt, a bázisidőszaki 1,6, illetve 1,7 százalékról
