Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról nem tartozik a jogalkotói munka időtálló gyöngyszemei közé, mivel a kötelező kamarai tagság megszüntetése mellett a kamaráknál maradó közfunkciók ellátásának feltételrendszerét – anélkül, hogy ehhez jogszabályi hátteret biztosítana – tényként kezeli. A jogalkotó e jogszabályban szükségesnek tartja a gazdasági kamaráknál a vállalkozásokról vezetett nyilvántartások egységes rendszerének alkalmazását, feltételezi az országos regiszter meglétét, valamint a regisztráció folyamatos karbantartását (10. §, 12. §).
A rendszerváltozás utáni Magyarországon a 2006. évvel lezárul a gazdasági szerkezet átalakításának időszaka és 2007-től – az Európai Unió támogatásának segítségével és felhasználásával – megkezdődik a gazdaság versenyképességének, fejlesztésének európai uniós színvonalra történő felzárkózási folyamata. A felzárkózási program – többek között – nem nélkülözheti egy átfogó, valamennyi vállalkozás adatait magában foglaló adatbázis kialakítását. Jelenleg is léteznek adatbázisok, azonban nincsenek egységes rendszerbe kapcsolva: az egyéni vállalkozók nyilvántartását az önkormányzatok kezelik, a cégbíróságok a cégek közhiteles adatait gondozzák, az APEH és a VPOP adatkezelésének elsődleges célja az adók, járulékok, vámok rendeltetésszerű beszedése, a KSH háttérinformációkat biztosít és a mikrovállalkozások nagy része kiesik látóköréből. A pénzügyi szféra a partnereiről ugyan széles körű nyilvántartással rendelkezik, ám ezeket üzleti titokként kezeli.
A helyi-területi alapon felépülő országos vállalkozói regiszter felállítása, naprakész működtetése és gondozása számtalan előnnyel járna a vállalkozói szféra, a piac szereplői, a fogyasztók, az államigazgatás és a külföldi üzleti partnerek számára.
A vállalkozásokról szóló, jól megválasztott és folyamatosan frissített adatok fontos információkkal szolgálhatnak egy-egy település, térség, régió üzleti helyzetéről, a hozzáférhető termékekről és szolgáltatásokról, a munkaerőpiacról, a piaci kilátásokról, valamint a fejlesztési lehetőségekről. A regisztrációs rendszer alapját képezheti az üzleti partnerek közvetítésének, a fogyasztók, az állami intézményrendszer és a szakmai érdekképviseletek megfelelő informálásának.
Az automatikus kamarai regisztrációs rendszer segítséget nyújt a foglalkoztatási szerkezet javításához, a feketegazdaság fehérítéséhez, a láthatatlan munkavégzők láthatóvá tételéhez, a közbeszerzési eljárások nyitottabbá válásához, az etikus vállalkozói magatartás térnyeréséhez.
Az adatbázis jelentősen segítené a szakképzés meglévő gyengeségeinek megszüntetését, a munkaerőpiac igényeinek tervezhető kiszolgálását.
Meggyőződésem, hogy e rendszer kialakítása nélkül nehezen biztosítható a kis- és középvállalkozói szektor kívánt felzárkóztatása.
A gazdaság működtetésében meghatározó szerepet betöltő parlamenti pártok – jelenleg az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ és az MDF – vezetőinek részvételével az elmúlt hetekben tartott vállalkozói fórumokon – amelyeken közvetítettük a fővárosi vállalkozások gazdasággal kapcsolatos várakozásait – a pártok képviselői egyetértettek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara helyzetértékelésével, a feladatmeghatározások jelentős részével és a kiemelten kezelt automatikus kamarai regisztrációs rendszer bevezetésének szükségességével.
Reméljük, hogy felvetéseink, javaslataink politikai megítélése a parlamenti választásokat követően sem változik.
Dr. Vadász György,
a BKIK általános alelnöke
