Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egész napos tanácskozás témája volt a magyarországi fejlesztési, versenyképességi pólusok kialakításának lehetősége, az ehhez kapcsolódó feladatok megvalósíthatóságáról azon a – Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében megtartott – konferencián volt szó, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) szervezett. A konzultációra is alkalmat adó rendezvényen – a többi között – főleg az NFH, a fejlesztési pólusok, az ezekben érintett kamarák, valamint pénzintézetek és egyetemek vezetői, polgármesterek vettek részt. A konferencia záróeseményeinek részeként a fejlesztési pólusok polgármesterei, az érintett kamarák – köztük a BKIK – elnökei a tervek megvalósítása érdekében memorandumot írtak alá.
A dokumentumban a többi között megfogalmazták, hogy a hazai fejlesztéspolitika középpontjában a tudásalapú gazdaság és társadalom megteremtése áll, ami egyszerre feltételezi a kreativitás kibontakoztatását, az alkotó energiák felszabadítását és az innovációorientált gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtését. Ennek kulcselemei: a tudáscentrumok létrejötte, a kutatási-fejlesztési tevékenység segítése, a vállalkozások támogatása az új termékek kifejlesztésében, előnyösebb technológia vagy innovatív szolgáltatások kidolgozásában és azok piacra vitelében. E célok megvalósítására konkrét lépéseket jelent majd az öt vidéki nagyvárosban – Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett és Szegeden –, valamint Budapesten és a Közép-dunántúli Régióban a Székesfehérvár–Veszprém tengelyhez kapcsolódva kialakítandó fejlesztési pólus. E terv 2007 utáni leghangsúlyosabb elemei: a fejlesztési időszak innovációtámogatási, az ezen alapuló gazdaságfejlesztési, illetve regionális fejlesztési politikájának kialakítása.
A regionális tudásközpontokhoz kapcsolódó koncentrált gazdaságfejlesztés szükségessége az – országgyűlési határozattal is megerősített – Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban és az Országos Területfejlesztési Koncepcióban is megfogalmazódik. Maga a pólus gondolat és annak fejlesztéspolitikai tartalma szakmai viták kereszttüzében, politikai és társadalmi egyeztetések során érlelődött és kristályosodott ki.
A nemzetközi tapasztalatokra is építő hazai póluskoncepció összecseng az Európai Unió kutatás-fejlesztési keretprogramjában bevezetett új eszközökkel és fogalmakkal is. Ezek fontos társadalmi-gazdasági célokat szolgálnak, erősítik Európa gazdasági versenyképességét. Az új eszközök mindenekelőtt a hálózatépítést, illetve az ismeretek kritikus tömegének összegyűjtését segítik, integrálva az innovációs lánc valamennyi elemét. Ilyen funkciót töltenek be a fejlesztési pólusok, amelyek biztosítják a források koncentrált és hatékony felhasználását is.
A dokumentum szerint a siker kulcsa tehát az együttműködés. Együttműködés a települések között, együttműködés a vállalkozások között, együttműködés a gazdaság, az oktatás és a tudomány között. Hazánk adottságai alapján csakis a feladatok és a funkciók ésszerű megosztásán alapuló együttműködés, a kooperáció, a hálózatok létrejötte viheti sikerre az ügyet. A méreteinkből adódóan ez a feltétele a nemzetközi megjelenésnek is, hiszen egy térség akkor fejlődhet sikeresen, ha az ott kialakuló versenyképességi pólus a nemzetközi szintnek megfelelő tömeget ér el az innovációk, az ismeretek terén.
Ezeket az alapelveket és célokat elfogadva „alulírottak jelen Memorandum aláírásával kinyilvánítják azon szándékukat, hogy az érintett fejlesztési pólus stratégiájának, az arra épülő programnak az elkészítésében, a kapcsolódó kulcsprojektek kidolgozásában és majdani megvalósításában – tekintettel arra, hogy a projektek megvalósulásában kölcsönösen érdekeltek – együttműködnek”.
Az aláírók célja az, hogy a fejlesztési pólusként meghatározott nagyvárosok harmonikus, egymással együttműködő (város)hálózatok központjaiként – egy policentrikus településrendszer elemeiként – az ország egészének versenyképességét növeljék.
