Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Budapest várható részesedése az európai uniós támogatási programokból címmel a közelmúltban készült tanulmányhoz alapot adó kutatás célja az volt, hogy összegezze: milyen módon részesülhet az Európai Unió (EU) támogatási forrásaiból a magyar főváros. A kötet szerzői három időszakot felölelve mérték föl, illetve összesítették a Magyarország számára 1990-től napjainkig és a jövőben elérhető európai uniós anyagi lehetőségeket. Elsőként az 1990 és 2003 között elnyert támogatásokat, majd a 2004–2006-os lehetőségeket, valamint a mai, illetve a 2007-től működő közvetlen és közvetett EU-s támogatási arányokat vizsgálták, és ezeket néhány nemzetközi összehasonlító példával is összevetették – mondta a BKIK Gazdaságpolitikai Bizottsága által szervezett tanácskozáson Matolcsy György, az NKI vezetője. A tanulmányban leírtakat röviden ismertetve újabb szempontokkal is kiegészítette. Vázolta a jövőbeli pályázati sikerességünket nagyban befolyásoló legfontosabb bizonytalanságokat, tényezőket, amelyeket – pontokba szedve – nagyságrendileg fontosabbnak tart, mint a témában már ismert információkat:
1. Bizonytalan az Európai Unió 2007–2013-as költségvetése (az előadás időpontjában még érvényes volt a megállapítás – a szerkesztő megjegyzése).
2. Nincs még elfogadott magyar Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) II.
3. Milyen lesz a jövő évi választásokon nyertes kormányzat NFT II-n kívüli gazdaságpolitikája, a gazdaságfejlesztés szerepe? Így például az euróbevezetés, az adó- és államháztartási reform vagy a radikális változtatás, a választások után preferált „Budapest-elképzelés”.
4. Részesedik-e Budapest 2007 után EU-s támogatásokból? (Ezt tartja a legsúlyosabb kérdésnek).
Véleménye szerint amennyiben hármas régió alakulna Magyarországon, a főváros saját jogon is pályázhatna európai uniós pénzekre. Ha viszont hét-nyolc régiót alakítanak ki, akkor Budapest eleve kiesik a preferált EU-támogatási körből (a GDP eléri az uniós átlag 75 százalékát). Ebben az esetben, Budapestet is érintően, EU-s közlekedési folyosók országos fejlesztése a főváros célja. Ekkor az uniós pénzek kiváltására a fővárosnak költségvetési, üzleti vagy hitelforrásból kell megpróbálnia „keményen előremenekülni”, például a városrehabilitációt felpörgetni. Ebből a vállalkozóknak is részt kell vállalniuk. A kormányzati és az önkormányzati pénzekből elindítandó Széchenyi terv II. típusú programnak kell segítenie a budapesti kis- és középvállalkozásokat (kkv), ami főleg a kutatás-fejlesztésre, a kiterjedtebb tudásszerzésre, minőségibb szolgáltatásokra irányulna.
Vanicsek Mária, a Gazdaságkutató Intézet igazgatója előadásában ismertette a főváros fejlődési periódusait, gazdasági helyzetének alakulását, amit – kutatásaik alapján – évente összegeznek. Jellemző adatokat közölt a főváros gazdasági mutatóiról, a beruházások, a munkanélküliség, illetve a foglalkoztatottság alakulásáról, röviden elemezte az egyes ágazatok helyzetét – amelyből kiemelkedik a vegyipar és gépipar –, s a tájékoztatójában beszélt még az elszalasztott „Európa kulturális fővárosa” pályázat lehetőségeiről is.
Külön részben tért ki a főváros és környezetének közlekedési helyzetére és fejlesztési koncepciójára, részletezte az érvényes és irányadó Podmaniczky középtávú terv elképzeléseit, illetve konkrét programjait. Problémaként jelezte, hogy az európai uniós közlekedési folyosókhoz még nem illeszkedik az itthon fontos autóutak hálózata, számos csomópontot még nem építettek ki. Kiemelte, hogy az autópályák csak akkor segítik a gazdaság gyarapodását, ha az amúgy is felszálló ágban van. Az EU-ból a nagy sebességű vasutakra kaphatnánk pénzeket – főleg pályaépítésre, -rekonstrukcióra –, de hiányoznak a hazai tervek, illetve az önerő. Egyébként a MÁV-nak jelenleg nincs meg ehhez a megfelelő járműparkja, s az a „veszély” fenyeget, hogy a vasúti liberalizáció egyik eredményeként a felújított pályákra külföldi vasutak jönnek be. Beszélt még a Ferihegyi repülőtér fejlesztési igényeiről, az országos reptérhálózat kiépítésének szükségességéről. Végezetül a vízi közlekedés problémáit és a fejlesztési elképzeléseket ismertette.
