Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kereskedelmi törvény koncepciójával a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2003 decemberében kezdett foglalkozni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felkérésére. A jogszabály-alkotási folyamatban folyamatosan részt vettünk, a koncepció alakításától a konkrét, szövegszerű javaslatok véleményezéséig, amelynek rövid összefoglalóját ismertetjük.
Általános észrevételeink:
l A BKIK Kereskedelmi Tagozata kezdettől fogva üdvözölte a kereskedelmi törvény megalkotását, mivel egyetértett abban, hogy az 1978. I. törvény nem tartalmaz a kereskedelem számára fontos szabályokat és nem képezi le a jelenlegi viszonyokat sem. A szakma presztízsének növelése érdekében mindenképpen fontosnak tartjuk az új kereskedelmi törvény megalkotását.
l A tervezet kerettörvény jellegű, az alapfogalmak definiálásán túl – az egyéb jogszabályok által is tartalmazott – általános tevékenységi feltételeket foglalja össze, valamint foglalkozik a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó szabályozással, a nyitva tartással és a kereskedelmi tevékenység ellenőrzésével és a jogkövetkezményekkel.
Összefoglaljuk azokat a fontos területek is, amelyek a törvényben, a törvénytervezetben nem vagy nem a javaslataink szerint kerültek be:
l A beszerzési ár alatti értékesítés tilalma sajnos teljes egészében kimaradt a tervezetből. Így a beszerzési ár alatti értékesítés tekintetében csak az élelmiszerekre vonatkozóan hatályos agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény van érvényben.
A BKIK javasolta a beszerzési/önköltségi ár alatti értékesítés tilalmának kimondását minden termékre, kivéve a következőket: a legfeljebb 30 napig tartó készletkiárusítás; az üzlet megnyitását követő, legfeljebb 20 napig alkalmazható üzletnyitási kedvezmény; a minőséghibás áru értékesítése – ha feltüntették az árun a hiba mibenlétét; az elévült műszaki cikkek és divatmúlás esete (korlátozás nélkül).
l A jelentős piaci erővel történő visszaélés: a törvénytervezet nem rendelkezik elég egyértelműen a jelentős piaci erővel való visszaélésről, így nehezen lesz bizonyítható a visszaélés ténye. Félő viszont, hogy a nagy áruházláncokkal szembeni hangulatkeltésre a tervezet ezen része lehetőséget ad majd.
l A nagy alapterületű üzletek nyitásának feltételei: a nagy alapterületű üzletek létesítéséhez szükséges hatástanulmány előírásának áthelyezése az építészeti előírásokat tartalmazó jogszabályba megkérdőjelezi az ilyen létesítmények piaci szerepének vizsgálatát.
A BKIK javasolta az új kereskedelmi egységek létesítésénél a kereskedelmi környezetre gyakorolt hatás vizsgálatát is, amelyben a kamara szerepvállalását is hangsúlyoztuk, akár a tanulmány elkészíttetése, akár ennek más szakmai érdekképviseletekkel való közös értékelése tekintetében.
A kereskedelmi törvény tervezete hamarosan az Országgyűlés elé kerül és kihirdetését követően hat hónap elteltével lép hatályba.
