Megsarcolnák a lakástulajdonosokat?

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Időről-időre felmerül a kérdés, hogy érdemes lenne-e bevezetni a kötelező lakásbiztosítást Magyarországon - a piacra vágyó új szereplők mellett az alkuszok is lehetőséget látnak ebben. Idehaza ugyanakkor magas a lakásbiztosítási penetráció, sőt tavaly még emelkedett is a szerződésszám.

A Magyarország területén nyilvántartott 4,3 millió lakóingatlanból 3,1 millióra kötöttek lakásbiztosítást, a 72-73 százalékos lefedettség pedig európai mércével is viszonylag jónak számít. Ráadásul, ha lassan is, de növekszik a biztosítással védett ingatlanok száma: tavaly mintegy 30 ezer új szerződést kötöttek a polgárok, amiben komoly szerepe lehetett annak, hogy a tavalyi rekordkárok esetében a biztosított lakások gyorsabban kaptak támogatást és komolyabb összeg állt rendelkezésre a károknál − mondta Gorda Zsolt, a Köbe üzletágvezetője, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) lakásbiztosítási bizottságának elnöke.

Ilyen adatok mellett semmilyen szakmai érv nem szól a kötelező lakásbiztosítás mellett, amelyből jelenleg nem ismert jól működő modell − állítja Szurgyi Nándor, a piacvezető Aegon Magyarország lakásbiztosítási üzletágának igazgatója. A szakember arra emlékeztetett, hogy már havi 1-2 ezer forinttól lehet olyan lakásbiztosítást kötni, amely megvéd az elemi károktól, amelyek esetenként egész egzisztenciákat tehetnek tönkre. Kurtisz Krisztián, az Uniqa nem élet biztosítási főigazgatója szerint igenis van verseny e területen is: 15 társaságnak van a katasztrófa biztosításnál alig valamivel bővebb szolgáltatást nyújtó csomagja.

Túl sokat nem javítana a helyzeten

Gorda Zsolt szerint a penetráción a kötelező lakásbiztosítás intézménye túl sokat már nem javítana, ám a lakosság újabb (kvázi) adóként élné meg. A biztosításkötési kötelezettség tipikusan a felelősségbiztosítások világában jelenik meg, ahol a vétlen károsultak érdeke indokolja azt. Ez a lakásbiztosításnál nem áll fenn − mondja Kuruc Péter, a K&H élet- és bankbiztosítási üzletágának vezetője.

Ráadásul a minimálisnál kisebb kockázatra kötött biztosítás törvényi erőre emelése a biztosítási kultúra drasztikus csökkenését okozná, hiszen az emberek azt gondolnák, hogy a minimális kockázat megvásárlása elégséges a teljes anyagi biztonságuk megóvására − mondták a Magyar Posta Biztosítónál. Ahol kötelezővé tették a lakásbiztosítást, ott éppen az a réteg nem fizeti annak a díját, amelyik a piacon elérhető konstrukciók elől is elzárkózik. Tehát a rendesen fizetők díjából kellene ezekre az ingatlanokra keretet elkülöníteni − hívja fel a figyelmet Hajas Gábor, a Generali vagyonbiztosítási üzletágának vezetője.

Katasztrófaalap kellene

A kötelező biztosítás ugyanakkor segítséget nyújthat abban, hogy az állam által a helyreállításra fordított összegek a jövőben kalkulálhatóak legyenek − érvelt Csurgó Ottó, a lakásbiztosítási piacra lépés előtt álló CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító vezérigazgatója.

Szurgyi Nándor szerint viszont a nemzetközi tapasztalatok alapján egyébként katasztrófahelyzetekben nem a kötelező biztosítás, hanem egy országos katasztrófaalap létrehozása, illetve a térségi katasztrófabiztosítás jelenthetne hatékony megoldást, melyre a szakember szerint a biztosítótársaságok már ma is felkészültek.