BELPOLITIKA

Hiányzó milliók az Orbán-vagyonból

Orbán Viktor feleségének megszerzett földjeire fordította a Szárhegy dűlő Kft. az első ízben, 1997-ben elnyert állami támogatást - írja a Magyar Államkincstár adatai alapján a Népszava. A földeket hetekkel előtte 100 ezer forintért vásárolta meg Lévai Anikó a sárazsadányi önkormányzattól. A közel 9 millió forintos támogatást már két héttel a cég bejegyzése után odaítélték a három baráti ügyvéd, Szász Attila, Duda Attila és Lévai Anikó tulajdonában álló társaságnak, amelyhez később csatlakozott Kékessy Dezső és Madarász László. A Fidesz-elnök neje a Szárhegy dűlő Kft. állami támogatásainak nyilvánosságra kerülésekor azt mondta, hogy azok nem érintik az ő tokaj-hegyaljai földterületeit. Ez igaz az Orbán-kormány idején, 2001-ben odaítélt több tízmillió forintra, de az 1997-es támogatásra nem, amelyet Lévai földterületére igényeltek. Az állami támogatás megszerzése indokolhatta a társaság bejegyeztetését, legalábbis erre utal, hogy Szász a kft. megalakítása előtt két nappal elkészítette a még nem létező cég önrészének meglétét igazoló nyilatkozatot. Ezt egyébként több más igazolás is alátámasztani látszik, például a talajtani vizsgálat és a szőlőtelepítési engedély, amelyek szintén a vállalkozás megalakulása előtt születtek. Kérdés továbbá, hogy ki állta az 1997-es támogatáshoz szükséges több mint 4 millió forintos önrészt, amelyet a kft. egészére nézve több mint 13 millió forintban jelölt meg Orbán Viktor a parlamenti vizsgálóbizottsági meghallgatásán. A volt miniszterelnök 122 millió forintos vagyongyarapodását évi 1,9 milliós megtakarítással magyarázta házasságkötéséig visszamenőleg, ám ebbe nem számolta bele sem a szőlészet-borászatba fektetett összegeket, sem a házastársa által a kft.-ben törzstőkére befizetett több mint 10 millió forintot, sem a cégnek jutott állami támogatáshoz szükséges önrész ráeső, több mint 10 milliós összegét. (NSZ 1., 3. old.)

Kulcsárnak ad hitelt az ügyészség?

Kulcsár Attila vallomása alapján emelt vádat Molnár Csaba, az ORFK pénzmosás elleni osztályának volt vezetője ellen a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal. A vádirat szerint annak érdekében, hogy ne kelljen 2003 nyarán nyomozást elrendelnie a Pannonplast-ügyben, Molnár felhívta Kulcsárt, hogy az üggyel összefüggésben készítsen hamis iratokat, és azokat nyújtsa be a rendőrségre. Az alezredes és védője, Zamecsnik Péter tegnap közölte: Molnár "felhívására" Kulcsár egyetlen, a K and H Equities honlapjáról származó Pannonplast-kiajánlást adott át a nyomozóknak. A vizsgálat kezdetétől a nyomozás megtagadásáig nem került olyan irat a rendőrök birtokába, amelyet korábban a PSZÁF ne szerzett volna be. Az ügyészség által feltételezett "visszadátumozást" a nyilvántartások, postakönyvek mellett több más irat is cáfolja, ám ezeket a vádhatóság nem vette figyelembe. Dobos Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Népszabadságnak elmondta: az ügyről a "vitát" nem a sajtóban, hanem a bíróság előtt kívánják lefolytatni. (Nszab. 4. old., MH 7. old., NSZ 3. old.)

Szonda Ipsos: kevesebb a bizonytalan, jön fel az MSZP

Júliusra számottevően nőtt mind a Fidesz, mind az MSZP szavazótábora - derül ki a Szonda Ipsos legfrissebb felméréséből. A szocialisták támogatottsága a júniusi 20-ról 24 százalékra emelkedett, míg a fiatal demokraták tábora 28-ról 32 százalékra hízott. Az SZDSZ 3 százalékot, az MDF 1 százalékot tudhat maga mögött. A részvételüket biztosra ígérő pártválasztók 37 százaléka állt egy hónappal ezelőtt az MSZP mögött, ebben a hónapban arányuk 40 százalék, a nagyobb ellenzéki párt bázisa maradt 52 százalékos, a liberálisok múlt havi 4 százaléka 3-ra zsugorodott, az MDF 3 százaléka pedig 2-re. A bizonytalanok aránya egy hónap alatt 8 százalékkal csökkent, így az jelenleg 37 százalék. (Nszab. 1., 2. old.)

Jöjjön az árkommandó!

A lakosság több mint 80 százaléka hallott a kormány adócsökkentési és minimálbér-emelési terveiről, és a többség támogatja is a tervezett intézkedések nagy részét - derül ki a Medián júliusi felméréséből. A Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készült kutatásban részt vett 1200 fő 46 százaléka helyesli, 40 százaléka pedig elutasítja a kormányzati elképzeléseket, míg 14 százalékuk nem tudott állást foglalni. A megkérdezettek 64 százaléka ért egyet azzal, hogy a hatóságok az áfakulcs jövő évi csökkentése után ellenőrizzék a kereskedők árképzését. Bár a Fidesz jócskán vezet az MSZP előtt és Orbán Viktor népszerűsége is magasabb, mint Gyurcsány Ferenc kormányfőé, a két politikust nagyjából egyforma mértékben ítéli meg úgy a válaszadók, hogy képesek a gazdaság helyzetének javítására. A bizonytalanok közül viszont többen tartják alkalmasnak a jelenlegi miniszterelnököt, mint a Fidesz elnökét. (Nszab. 11. old.)