BUX 132426.66 1,03 %
OTP 42050 2,64 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A hattyúkat bélfertőzés vihette el

Nagybaracska mellett február 5-én találták meg az első, madárinfluenza-gyanús madártetemet, azonban a nyilvánosságot csak tíz nappal később, február 15-én értesítették erről. Korábban Ausztriában, Bulgáriában, Horvátországban, Lengyelországban, Oroszországban és Romániában csak néhány nap kellett ahhoz, hogy nyilvánosságra kerüljenek ezek az információk.

2006. február 17. péntek, 07:44

Süth Miklós főállatorvos szerint 'a gyanút ránézésre is meg lehet állapítani, a bizonyossághoz azonban legkevesebb tíz napra van szükség'. Mint elmondta: az állategészségügyi állomások naponta százával gyűjtik be a gyanús tetemeket, nem lehet minden ilyen esetben bejelentést tenni. Csak akkor tájékoztatnak, ha a gyanú beigazolódott, ez a világon mindenhol így működik - mondja a főállatorvos. Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnökségi tagja egyetért abban, hogy semmiféle biztonsági kockázatot nem jelent, ha a hatóságok nem tájékoztatnak idejében. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön, az Országos Állategészségügyi Intézetben tett látogatása után bejelentette, hogy az Esztergomnál szerdán talált hattyúk az elsődleges vizsgálatok szerint nem madárinfluenza miatt pusztultak el, valószínűleg bélfertőzés okozta az elhullásukat.

A kormányfő megerősítette: az Európai Unió a vizsgálati költségek egy részét fedezi, 109 ezer eurót, azaz 27 millió forintot meg fog megtéríteni. Michael Mann, mezőgazdasági EU-biztos szóvivője csütörtökön Brüsszelben elmondta, hogy csak azok a gazdák számíthatnak támogatásra 50 százalékos mértékben, akik kénytelenek lesznek leölni állataikat. A magyar törvények szerint a madárinfluenzás megbetegedés regisztrálása után a kerületi főállatorvosnak el kell rendelnie a fertőzött telepek állományának leölését. Süth Miklós szerint az ártalmatlanítás az államháztartás terhére történik, az egészséges állatok elkülönítésének költségei azonban az állattartót terhelik. Batiz András kormányszóvivő leszögezte: Magyarországon az emberek és háziszárnyasok egyelőre nincsenek madárinfluenza-veszélyben, egyre több viszont a hagyományos influenzajellegű megbetegedés.

Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titkára ezt megerősítve a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, hogy a magyar baromfiállomány egészséges. Takács László, a terméktanács elnöke a Magyar Hírlapnak mondta el, hogy eddig 3 milliárd forint veszteséget okozott a baromfiágazatnak, hogy az emberek kevesebb csirkehúst fogyasztanak most Magyarországon. (A Napi Gazdaság terméktanácsi adatok alapján végzett számításai szerint a kór széleskörű elterjedése nyomán extrém esetben akár 20-25 milliárd forintra rúghat a termelők kára, ugyanakkor annak kicsi az esélye, hogy a megye teljes baromfiállományát ki kelljen irtani.) Jankovics György virológus ugyancsak a Magyar Hírlapban beszélt arról, hogy a vírus érzékeny, szobahőmérsékleten néhány nap alatt elpusztul, 45-50 fokon pedig inaktívvá válik. Szerinte a megfőzött vagy megsütött hús nem okozhat megbetegedést. Forró vízben a vírus 3 perc alatt elveszíti fertőzőképességét. Nagybaracskán, ahol a fertőzött hattyútetemeket megtalálták, csütörtökön reggel óta tíz hatósági állatorvos vizsgálja, nincsenek-e madárvészben megbetegedett háziszárnyasok. Király Sándor polgármester, aki megerősítette, hogy nincs pánik a faluban, mintegy nyolcezerre becsüli a szárnyasok számát a településen. Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője szerdán azzal vádolta meg a kormányt, hogy nem léptetett életbe biztonsági intézkedéseket és nem figyelmeztette az embereket. Az SZDSZ felszólította a pártokat, hogy ne csináljanak kampánytémát a madárinfluenzából.

Zimonyi Ferenc, a védőoltást kifejlesztő Omninvest Kft. ügyvezetője a Népszabadsággal közölte, hogy a gyártó néhány héten belül húsz országnak küld pár tucat ampullányi mintát az oltóanyagból. Ez a vakcina azonban csak a madárról madárra terjedő vírus ellen nyújt védelmet. Az üzemben folyik a technológia hitelesítése. Pittsburghi kutatók szerint a génmanipuláció lehet a csodafegyver a madárinfluenza elleni harcban: Andrea Gambotto, a University of Pittsburgh kutatója és csapata a Journal of Virology című folyóiratban közzétett tanulmánya szerint az új eljárással olyan vakcinát lehet kifejleszteni, amelyik menet közben alkalmazkodik a vírus mutánsaihoz is.

Karcza György ornitológus a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy a hosszú távú vonuló madarak általában ugyanazon az útvonalon repülnek, visszatérésüket kevésbé határozza meg az időjárás, inkább a nappalok és az éjszakák hosszát veszik alapul. A WWF Magyarország természetvédelmi szervezet azonban aggódik, hogy a madárinfluenza miatt esetleg vadon élő madarakat lőnek ki, vagy elpusztítják élőhelyeiket, mert ezzel több faj a kipusztulás szélére jutna. (Nszab. 1., 2., 3. old., MH 1., 2., 3., 9. old., NSZ 1., 9. old., NG 2. old.)

Napi Online Gazdaság
Napi Online Gazdaság

Ez is érdekelhet