Az egész ország érdeke, hogy a megye a 2007 és 2013 között megkaphassa a legkedvezőbb uniós támogatásokat – fejtette ki a Világgazdaságnak Szabó Imre, a Pest megyei közgyűlés elnöke. Ez ott lehetséges, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Ha Budapest a központi régió része, ez a terület kiesik a kedvező kategóriából, míg a megye a főváros nélkül az országos 48 százalékos átlag körül lenne.
Szabó Imre szerint a nagyvárosokra jellemző kérdések megoldása előtt álló Budapest és a jelentős nagyságú hátrányos helyzetű térségből álló Pest megye fejlesztési terveit célszerű lenne külön kezelni, a főváros más uniós forrásokból juthatna támogatáshoz. A tervezési és főként az agglomerációs kérdésekben szoros lenne az együttműködés, hiszen a területfejlesztési törvény tavaly elfogadott módosítása után az idén épp erre jött létre a budapesti agglomerációs fejlesztési tanács. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszter szerint nem egyértelmű, hogy a területfejlesztési törvény módosításával rendezni lehet-e a kérdést. Ezt szakértők vizsgálják. A miniszter lapunknak elmondta: egy ilyen döntést egyébként sem hozhat meg Magyarország egyedül. Már megkezdődött az egyeztetés az unióval, s a magyar delegáció felvetette a különleges elbírálás lehetőségét.
Bakonyi Tibor, a főváros szocialista főpolgármester-helyettese szerint a fővárosi közgyűlés tavaly szeptemberben döntött arról, sem területfejlesztési, sem közigazgatási szempontból nem támogatja, hogy a főváros és környezete külön régióba kerüljön, leginkább Budapest és agglomerációjának szétválasztását tartják aggályosnak. A főváros inkább azt tartaná járható útnak, ha Pest megyét kompenzálnák a várható pénzügyi veszteség miatt. Ha betartunk minden közösségi szabályt, akkor 2007 után hiába válna külön, Pest megye már nem tudná érvényesíteni érdekeit – kommentálta a kezdeményezést Baráth Etele európai uniós ügyekért felelős miniszter.
NAPI Online