Nem látszik a nyoma a jövedelemelvonás ígért csökkentésének a 2005-ös költségvetési törvényjavaslatban, a végső változat szerint több mint 45 milliárd forinttal emelkedtek az adóbevételi tervszámok. A bruttó hazai termékhez viszonyítva így a költségvetés fő adóbevételei az idén várható 20,48 százalékról a következő évben 21,18 százalékra emelkednek. A tervezet alapján jövőre mégsem adják el a Szerencsejáték Rt.-t. A 70. életévüket betöltöttek közalkalmazotti jogviszonya jövőre automatikusan megszűnik.
Az állami intézmények kiadásait 5 százalékkal kurtítják meg, az így felszabaduló 95 milliárd forintot az adócsökkentés miatt kieső bevételek pótlására fordítják. Változik a lakásprogram, a közvetlen lakás- és kamattámogatásokra jövőre 201,1 milliárd forintot, vagyis az ideinél 7 milliárddal kevesebbet fordítanának. A 30 év alatti, csekély önerővel rendelkezők lakáshoz jutását segítő, állami garanciára építő fészekrakó programra 3 milliárdot szánnak, a fiatal, gyermekes családok használt lakás vásárlásához biztosított vissza nem térítendő állami támogatás kerete pedig 7 milliárd forint lesz, cserébe viszont megszűnik az adó-visszatérítési támogatás.
A törvényjavaslat bemutatásakor Draskovics Tibor elmondta: a gyógyító és megelőző ellátásokra 6 százalékkal több forrás jut, míg az agrárium az EU-pénzekkel 328 milliárd forintos támogatásból gazdálkodhat. A kormányzati struktúra átalakításával megkurtították a miniszterelnökség és a gazdasági tárca költségvetését is. Előbbi az idei 344 milliárd helyett 160 milliárd, utóbbi pedig 486 milliárd helyett 343 milliárd forinttal gazdálkodhat jövőre. Ezzel szemben bővül a KSH költségvetési mozgástere, 13,4 milliárd forintról 14,3 forintra nőtt a hivatal kerete, ám többletfeladatokat is kap a szervezet. A honvédelmi kiadások 100 milliárd forinttal csökkenhetnek a 2004-eshez képest. Megduplázódik a kistérségi együttműködések támogatása, több jut a tömegközlekedésre, a települési útépítésekre, s jövőre egyszerűbben juthatnak az önkormányzatok a kincstári ingatlanokhoz. A
z adószabályok változásával jól járnak a vállalkozók. Az szja csökkenése 2-5 százalékkal növeli a nettó kereseteket. A helyi iparűzési adó 50 százaléka levonható lesz, a társasági, illetve a vállalkozói adó alapja pedig csökkenthető új dolgozók felvételével. Átalányadózásnál 8 millió, kiskereskedelmi egyéni vállalkozóknál pedig 40 millió forintra emelkedik a bevételi határ. Az étkezési utalványok adómentességi határa 7500 forintra változik. A költségvetés általános tartaléka 60 milliárd forint lesz, szemben az idei 31 milliárd forinttal. A költségvetés hiánya 679 milliárd forint lehet, 5847 milliárd forint bevétel és 6526 milliárd forint kiadás mellett. A gazdaság 4 százalékkal nőhet, a GDP értéke 22 200-22 300 milliárd forintot tehet ki. A fogyasztás 3 százalékkal nőhet 4,5 százalékos infláció mellett, a beruházások 6-8 százalékkal bővülhetnek.
Az eredményszemléletű államháztartási hiány eredményszemléletben (ESA) a GDP 4,5-4,7 százalékát teheti ki. A kamatkiadások az idei 895 milliárdról 880 milliárd forintra csökkenhetnek. A nettó bérek 8 százalékkal nőnek, a nyugdíjak összege 6,25 százalékkal emelkedik. (NG 1., 3. old., NSZ 5. old., Nszab. 15. old.)
