Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Iparági szinten a szabálytalan "vételezésből"(magyarul energialopásból) és a hálózati eszközök rongálásából, illetve eltulajdonításából eredő károk a végfelhasználói árban néhány, egyesek szerint bizonyos esetekben akár 10 százalék körüli többletet is jelentenek. A hálózati károk egy részét a négyéves árszabályozási
ciklus költség-felülvizsgálata során átlagos karbantartási költségként veszik figyelembe az árak meghatározásakor. A Magyar Energia Hivatal (MEH) által az energia árában elismert hálózati veszteség csak a fizikai folyamatból adódó, műszakilag elkerülhetetlen mennyiséget jelenti, az ellopott energiát nem. A villanyszámlákon tehát nem szerepelnek ilyen tételek, nyilvánvaló azonban, hogy országos szinten egyes becslések szerint 20 milliárd forint feletti éves mértéket elérő gáz- és áramlopások, illetve a szintén milliárdos tételt jelentő rongálások és az ezekkel kapcsolatos védelmi költségek megjelennek a kiadási tételekben, tehát közvetve a fogyasztók által fizetett díjban is szerepelnek. Az áramért fizetendő díjra azon kifinomultabb berendezések és mérőórák vannak hatással, amelyeket a szolgáltatók a lopások megakadályozása érdekében telepítenek, de az ellenőrgárda fenntartása is komoly költséget jelent - mondta lapunknak Kutas István, az E.On Hungária Zrt. médiakapcsolati és pr-vezetője. A társaság országosan közel 220 fős energiaellenőr-csapata 1 milliárd forintba kerül évente, az E.On szolgáltatási területén éves szinten összesen 11 milliárd forintra rúg a gáz- és áramlopásból származó kárösszeg (szemben a két évvel ezelőtti 14 milliárddal), a trafórongálások pedig 450 millió forintba kerültek a szolgáltatónak.
