Amerikához és a többi európai országhoz hasonlóan 2010-ben Magyarországon is elindult fölfelé a reklámpiac, bár a lépték alacsonyabb nálunk. A Kantar Media listaáras reklámköltés-adatai szerint itthon három százalékkal többet költöttek a hirdetők tavaly reklámra, mint egy évvel korábban (Lengyelországban 16, Franciaországban 10, az USA-ban - szeptember végéig - 6,4 százalékos volt a bővülés). Az első félévben 1,7 százalékkal, a másodikban 4,2 százalékkal nőtt a költés, az év vége pedig különösen jól sikerült: decemberben 15 százalékos pluszt produkált a piac.
A különadókkal sújtott pénzintézetek tavaly öt százalékkal költöttek kevesebbet az atl-médiumokban, mint 2009-ben, pedig már az akkori büdzséjük is 18 százalékkal kisebb volt, mint a 2008-as. A szintén válságadóval terhelt távközlési szektornál 2 százalékos növekedést mért a Kantar Media 2010-ben. A listaáron közel 11 milliárd forintos költés csaknem háromnegyedét a mobilszolgáltatók és -készülékgyártók hirdetései tették ki, ami összegben és részesedésben is nagyjából megegyezik a 2009-essel. Az internetszolgáltatások népszerűsítésére szánt összeg 30 százalékkal, a vezetékes hangszolgáltatásoké 61 százalékkal nőtt, miközben a kábelszolgáltatók költése 15 százalékkal csökkent. (Szakemberek szerint a válságadókban érintettek idei kiadásaiban köszönnek majd vissza a pluszteher hatásai.)
Amióta az autós cégek és bankok költése csökkenőbe fordult, a reklámpiaci növekedés legfőbb motorjává a gyógyszeripari és fmcg-cégek váltak. A legtöbbet hirdető piaci szektorok toplistáját tavaly már a gyógyászat, gyógyhatású készítmény szektor vezette, miután a gyógyszercégek és a gyógyhatású készítmények gyártói 2010-ben 34 százalékkal növelték reklámköltésüket. Az fmcg-szektorban ennél kisebb mértékben, összesen hat százalékkal nőtt a reklámköltés, de innen származik a teljes reklámköltés közel egyharmada.
