Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor, de elképzelhető, hogy mégis lesz ferihegyi gyorsvasút. A kormányzat ugyanis az Új Széchenyi tervben (ÚSZT) azzal számol, hogy kötött pályás, ütemes menetrendű közlekedési kapcsolatot alakítanak ki a Ferihegyi repülőtér és Budapest között. A fejlesztési minisztérium lapunkkal közölt elképzelései szerint a ferihegyi gyorsvasút megépítése akár kínai-magyar együttműködésben is megvalósulhat, ennek lehetőségét közös munkacsoport vizsgálja majd.
A budapesti nemzetközi repülőtér megközelítési lehetőségeinek kétségkívül bővülniük kell. Az itt megforduló évi 8-10 millió utas gyors és kényelmes utaztatása a belváros és a reptér között kötött pályás fejlesztésekkel oldható meg a leghatékonyabban - jegyezte meg a tárca.
Az ötlet nem új keletű, hisz a különböző korábbi kormányzatok idején folyamatosan napirenden volt, hogy a Nyugati pályaudvarról (más változat szerint a Keleti pályaudvarról) indulnának a vonatok a Ferihegy 2 terminálra. Olyan elképzelés is napvilágot látott, hogy teljesen új nyomvonalon, más változat szerint pedig csak részben új területen közlekednének a szerelvények, az utolsó szakaszon pedig a föld alatt haladnának, s így érkeznének meg a terminál épülete alá. A hajdani tervek magánbefektetésként képzelték el a fejlesztést, a Nyugati pályaudvari indulásról szóló változatot egyesek Demján Sándor nevéhez kötötték, s a WestEnd beruházáshoz kapcsolódhatott volna a fejlesztés. Az ötletekből mindössze annyi valósult meg, hogy a Nyugati pályaudvarról Cegléd felé közlekedő vonatok megállnak a Ferihegy 1-en, ahol egy fogadóhelyet, illetve vasúti felüljárót alakítottak ki. A 2-es terminál megközelítése továbbra is csak közúton, BKV-val, illetve legújabban ismét közvetlen autóbuszjárattal, valamint minibusszal és taxival lehetséges.
Van olyan magyarázat is, hogy azért maradt el a fejlesztés, mert Ferihegy utasforgalmában az évek során nem következetett be ugrásszerű növekedés, s ez megkérdőjelezi a beruházás gyors megtérülését. Budapest a légi közlekedésben nem regionális központ, de még regionális transzfer, illetve kiegészítő központ szerepe is megkérdőjelezhető - jegyzi meg a kormányzat az ÚSZT kapcsán készült dokumentumban -, sőt az anyag szerint a regionális repülőtér szerep megszerzése terén is vesztésre áll. Ennek okát a működtetési jogok privatizációjában, a tranzitlehetőségek erősen korlátozott voltában, a repülőtér sok tekintetben korszerűtlen földi kiszolgáló infrastruktúrájában, illetve a közlekedési kapcsolatok gyakorlatilag teljes hiányában látják.
Talán épp ezért szerepeltetik az ÚSZT-ben Budapest légi/földi, logisztikai- és utazásicsomópont-fejlesztését és jelölik meg célszerűnek a Ferihegyi repülőtér köré telepedő logisztikai szolgáltatók nyújtotta lehetőségek kihasználását is.
