A hazai banki elemzők a hétfői fejleményekkel kapcsolatban optimistábbnak tűnnek. Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője 50-50 százalékos esélyt ad a tartásnak és az emelésnek. A monetáris tanács tagjainak elmúlt időszaki nyilatkozatai, illetve Karvalits Ferenc alelnök decemberi szavazata alapján ugyanis - fejtette ki - a tartás esélye megnőtt. Mint hozzátette: amennyiben a hiányzó két tag jelen lett volna decemberben, akkor a szavazati arány minden valószínűség szerint 4:3 lett volna. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője szerint a novemberi negatív bérnövekedési adat a kamat tartása mellett szól, ezért szintén nagyon szoros szavazati eredményre számít. Orosz Dániel, az AXA stratégiai elemzési igazgatója (aki egyébként tulajdonképpen egyetlenként előre jelezte a kamatemelést) a tartás mellett tette le a voksát. Mint hangsúlyozta: elméletileg az élelmiszerár- és energiaársokkok okozta inflációs kiugrásokra a jegybanknak nem kell feltétlen azonnal reagálnia, mivel ezek általában csak átmeneti hatások. Aggodalomra adhat azonban okot, ha ezen árnyomások időben elhúzódva jelentkeznek és fokozatosan a várakozásokba is beépülnek, netalán találkoznak a belső kereslet élénkülésével vagy a bérköltségek növekedésével, mivel ebben az esetben együttesen komolyabb árszínvonal-emelkedést gerjeszthetnek. Ismét szinte egyedül van azzal a véleményével, hogy az új tanács nem indokolja, hogy éles fordulat következzen be a monetáris politikában.
Keszeg Ádám, a Raiffeisen elemzője is úgy gondolja, hogy az első negyedévben marad az 5,75 százalékos alapkamat, ezt követően viszont szerinte elsősorban a monetáris tanács összetételbeli változása miatt enyhe kamatcsökkentési ciklus indul. Keszeg úgy véli, az év végére öt százalékra csökken az alapkamat. Orosz ezt hat százalékra teszi.
Barta György, a CIB Bank vezető elemzője azt gondolja, hogy a különböző tényezők (infláció, bérek, kockázati felárak, rendkívül alacsony kapacitáskihasználtság) nem indokolnának kamatemelést, a döntésben viszont szerepet kaphat, hogy márciustól új tanács irányítja a monetáris politikát. Ő éppen ezért vár a jelenlegi tanácstól további szigorítást, de úgy látja, március után - kedvező globális hangulat és meggyőző belföldi fiskális szigor esetén - akár kisebb kamatcsökkentésre is tér nyílhat. Ha azonban - tette hozzá - a globális hangulat rosszabbra fordul és a megígért reformok csalódást okoznak, a forinteszközök rosszabbul járhatnak, emelkedhet a cds-jegyzésár és a kamatszint csökkentésére nem adódna lehetőség.
