A német környezetvédelmi hatóság bejelentette: átfogó vizsgálatot indít annak kiderítésére, vajon a klór használatakor keletkező triklóramin valóban eredményezi-e az asztma korai kialakulását. A hatóságok addig is óvatosságra intik a szülőket és azt javasolják, hogy a kisbabákat 2 éves korukig - allergiára való hajlam esetén - az asztma kialakulásának veszélye miatt ne vigyék úszni. Akadnak szakértők, akik szerint a klór használata mindig veszélyezteti az uszodalátogatókat, különösen a gyerekeket. A klór ammóniával keveredése ugyanis rákkeltő vegyületek kialakulásához vezethet.
Miközben részletes szabályozás írja elő a klór kezelésének módját Magyarországon is, ennek betartatásával mégsem foglalkozik semmilyen szervezet - állítja a Pepper kommunikációs cég. A szabvány - többek között - gázszivárgásbiztos helyiséget ír elő a kiemelten veszélyes anyagnak számító klórgáz tárolására, és azt is előírja, hogy milyen feltételek mellett lehet a klórt átfejteni. Ezeknek az előírásoknak pedig a tapasztalatok szerint Magyarországon alig néhány létesítmény felel meg.
A klór ma még nélkülözhetetlen az uszodavizek fertőtlenítéséhez. A fertőtlenítőszerek ugyan a létesítmények üzemelési költségének alig tíz százalékát teszik ki, az alternatív megoldások elterjedését akadályozzák a magasabb kiadások. Akadnak olyan vélemények, amelyek szerint az aktív oxigénes fertőtlenítés egyenrangú helyettesítője lehetne a klórnak - még a teljes beruházás és járulékos költségek figyelembevételével is. Tény, hogy az aktív oxigénes eljárás mentes mindazoktól a kockázatoktól, amelyeket a klóros technológia minden eleme magában hordoz.
