A legnagyobb izgalommal alighanem a magán-nyugdíjpénztári szabályozással kapcsolatos Ab-álláspontot várhatja a piac. A kormányzat számára kedvezőtlen döntés ugyanis jókora lyukat üthetne a költségvetésen. Igaz, hogy a korábbi módosítások következtében (e kockázat elkerülése érdekében) az Alkotmánybíróságnak korlátozottabb lehetősége van arra, hogy az alapjogokba ütközőnek minősítse a szabályozást.
A magánkasszák teljes körét képviselő Stabilitás Pénztárszövetség nem véletlenül keresett a magántulajdon védelme helyett más érveket. Jogi álláspontjuk szerint a már hatályban lévő törvények (három jogszabály is rendelkezik a nyugdíjforintok államhoz csatornázásáról) sértik az alkotmánynak a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó bekezdéseit. Alighanem igazán ütőképesnek (akár nemzetközi fórumok előtt is felhasználhatónak) az utóbbit tartják. Azzal érvelnek, hogy a törvényi szabályozás a pénztártagok visszalépési jogának teljes körű biztosítását a pénztárakban tagként maradni szándékozók terhére érvényesíti, olyan helyzet előidézésére törekedve, amelyben a pénztárak működése ellehetetlenül. Így a maradni szándékozó pénztártagok akaratuk ellenére, cselekvési autonómiájukat feladva kénytelenek lesznek visszalépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A szövetség által legújabban ajánlott "jogfenntartó nyilatkozat" (Napi Gazdaság, 2011. január 10.) alkalmas lehet arra, hogy nevesítetten is bizonyítsa: a tagok - már amennyiben akadnak, akik kitöltik ezt a formanyomtatványt és ezt a szövetségnek is hozzáférhetővé teszik - valóban kényszerítésnek élik meg a mostani szituációt.
