Az OÉT pénteki napirendjén az előzetes várakozásokkal szemben csak a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának tárgyalása szerepelt, a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kormányzati tervek nem, mivel az ígéretekkel ellentétben a törvényjavaslat szövege nem került fel az ülés kezdetéig a parlament honlapjára. A munkaadók szerint a csak nőkre vonatkozó javaslat szelektál, továbbá problémás - a diszkrimináció mellett -, hogy például a tanulásra szánt időt nem is számítják be a jogosultságba. Utóbbi érvvel a munkavállalók is egyetértettek, hozzáfűzve, hogy ugyan a munkanélküliség alatt is vonja az állam a járulékot, az mégsem számít a javaslat szerint szolgálati időnek. A munkáltatók szerint az intézkedés fedezetére bejelentett járulékemelés rontja a versenyképességet. Horváth Lajos, a Liga Szakszervezetek alelnöke a munkavállalói oldal álláspontját ismertetve kitért a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítására és kiemelte: az oldal nyitott arra, hogy "kármentési szándékkal" egyeztetéseket folytasson a kormánnyal a nyugdíjtervekről. Szerinte a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítását célzó tervek jelenlegi formájukban a nemzeti kockázatközösség szétzilálását eredményezik és a módosítással kényszerhelyzetbe hozzák az embereket.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke ezt azzal egészítette ki, hogy ha a nyugdíjjárulék adóvá változik, akkor újra kell tárgyalni a jövő évi adótörvényekről szóló, már elfogadott javaslatot, és megoldást kell találni arra a problémára is, hogy a munkavállalóknak szja-t kell fizetniük egy másik adó után is, vagyis a kormány adóztat egy másik adót.
Selmeczi Gabriella "nyugdíjvédelmi" megbízott mindezt egy szombati bejelentésében még azzal tetézte, hogy az állami rendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagoknak 16 százalékos szja-t kell fizetniük jövőre az eddig a pénztárban elért reálhozamuk után.
