Magyarország gazdasági-pénzügyi helyzete mellett a közlekedési, áruszállítási és szállítmányozási ágazatnak a fuvarozási feladatok csökkenésével, a személyszállítás bonyolult és versenyképtelen rendszerével, a vízi áruszállítás indokolatlan mellőzésével is meg kell küzdenie - hangzott el tegnap a Budapesti Ipar- és Kereskedelmi Kamara szakmai konferenciáján.
A közlekedéspolitikai problémák kezeléséhez átfogó, konszenzusos megoldásra van szükség - jelentette ki Dabóczy Kálmán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedési szolgáltatások főosztályának vezetője. A tárca álláspontja szerint elkerülő utak hiányában az egyébként sűrű és kiterjedt gyorsforgalmi úthálózat sem lesz képes lépést tartani az utazás intenzitásának növekedésével.
Miközben a személyszállítási és árufuvarozási ágazat szereplői szerint a magyarországi közúthálózat műszaki állapota folyamatosan romlik, a fenntartásra fordítható pénzügyi források évek óta még az állagmegőrzés költségeit sem fedezik. Az NFM szerint a 2009 előtt indított ppp-projektek rendelkezésre állási díjai 2011 után akár évi százmilliárdos terhet jelenthetnek a központi költségvetésnek. Dabóczy kijelentette: valószínűsíthető egy teljesítményarányos útdíjrendszer bevezetése, amelyből az államháztartás kezdetben évi 40-50 milliárd, 2020-ban pedig már 240 milliárd forint bevételre számíthat.
A vasúti pályahálózat működtetéséről szóló szerződés 2011-től lép hatályba, amely rögzíti a finanszírozási rendszert, a karbantartás, az üzemeltetés, valamint - az uniós forrásokból megvalósuló beruházásokon felül - a rendszerfejlesztés összegét is, de ez a dokumentum hivatott rendezni az állam és a MÁV, illetve a GYSEV jogviszonyát is. Dabóczy szerint az új, költségalapú számításokon alapuló vasúti pályahasználati díjrendszernek versenysemleges megközelítést kell tükröznie. Európai uniós forrásokból 2015-ig 650 milliárd forintot költhet az állam vasútfejlesztésre, jövőre a tervek szerint 150 kilométernyi szakaszon végeznek majd pályafejlesztési beruházásokat.
