A piaci vélemények szerint a takarékszövetkezeti szektor egyes szereplőinek okozhat komoly problémát annak a többlettőkének az előteremtése, amely a kockázatok átértékelése nyomán válhat szükségessé. A hitelintézeteknek minden esetben meg kell határozniuk az intézmény úgynevezett szabályozói tőkeszükségletét (Pillér 1.). A bankoknak a hitelezési, piaci és működési kockázatra meghatározott szavatolótőke-számítási szabályaik mellett a második pillér keretében bizonyítaniuk kell a felügyeletek felé, hogy rendelkeznek saját belső kockázatmérési és vezetői információs rendszerrel, ami hozzásegíti őket, hogy hatékonyan meg tudják becsülni gazdasági tőkeigényüket (Internal Capital Adequacy Assessment Process, ICAAP). Utóbbi az, ami az általános Bázel II szabályrendszer mellett képes tükrözni az adott banki portfólió összes kockázati sajátosságát.
Ami az elmúlt évekhez képest jelentősen változott - és ami most a piac bizonyos szereplőinél a tőkemegfelelési mutató számottevő romlását, extrém esetben többlettőke-bevonás szükségességet vonhatja maga után -, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az idén igen kemény vizsgálat alá veti a jellegéből adódóan egyedi ICAAP-tőkeszükségleti számításokat. A felügyelet vizsgálata (supervisory review process, SREP) során felméri, hogy az intézmény megfelelően azonosítja, méri, összesíti és monitorozza-e az intézmény kockázatait, illetve hogy az ezen kockázatokra megképzett tőkefedezet megfelelő-e. E tekintetben a klasszikus kockázatok mellett akár az elmaradott it-hálózat is rejthet magában olyan belső kockázatot, amely jelentős többlettőkeképzés előírását vonhatja maga után. A gondot az jelenti, hogy a mérésre, értékelésre nincsenek standardok - így minősítheti eltérően a felügyelet és az adott intézmény például azt, hogy mekkora kockázatot hordoz, ha az adott bank vagy takarékszövetkezet lakossági hitelportfóliójában túlsúlyban szerepelnek a jelzáloghitelek. Ezek kockázata a legutóbbi időkig a legalacsonyabb volt, ám a felügyelet most - a bedőlések számának növekedése és az ingatlanok piaci árának zuhanása után érthetően - a korábbi évekkel szemben lényegesen nagyobb tőkeszükségletet vár el e téren.
