Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Júliusban 36,1 milliárd forintos szufficittel zárt az államháztartás, így a héthavi hiány ezermilliárd forint alá, 997,5 milliárdra mérséklődött, ami az egész évre tervezett 870,3 milliárd forint 114,6 százaléka. A költségvetési tanács és az előző kormány által működtetett Pénzügyminisztérium májusi prognózisa szerint elvileg teljesíthető a 3,8 százalékos deficitnek megfelelő 870,3 milliárd forint deficitcél, ám a Matolcsy György által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az elmúlt három hónapban még egyetlen sajtótájékoztatót sem tartott - így nem tudni, szükséges-e még kisebb költségvetési kiigazítás. Az NGM a most kiadott írásbeli tájékoztatójában sem ad prognózist a következő hónapok folyamataira.
A Költségvetési Tanács szerdán publikálta legújabb elemzését, amelyben erre az évre négyszázalékos hiányt jósoltak, ami Kopits György tanácselnök szerint gyakorlatilag megfelel a 3,8 százalékos hiánycél teljesítésének. A költségvetés fontosabb bevételei - a társasági adó, a személyi jövedelemadó és jövedéki adó - mintegy 40 milliárd forinttal elmaradtak a tavaly júliusi szinttől. Ezenfelül a 2010-ben megszűnt társas vállalkozások különadójából a bevallások után a visszautalások összege 20 milliárd forintot tett ki. A bevételi elmaradásokat azonban részben kompenzálta az áfabevételek többlete - amely közel 25 milliárd forint volt -, továbbá a bányajáradék magasabb összege, amely az elmúlt év azonos hónapjához képest mintegy 13 milliárd forinttal lett több. A bányajáradék-többlet oka a magasabb kőolajár, a magasabb dollárárfolyam és a hazai földgáztermelés növelése volt. A jelentős egyenlegjavulás a költségvetési szerveknél és fejezeti kezelésű előirányzatoknál következett be, amelyet az elmúlt év júliusihoz viszonyított 29 milliárd forintos bevételi növekmény és az 54 milliárd forint kiadási visszaesés okozott. Elsősorban a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai maradtak el az elmúlt év júliusának teljesítésétől.
Az elmúlt év azonos hónapjához képest a nyugdíjkiadások alakultak magasabban, miközben a járulékbevételek 18 milliárd forinttal elmaradtak a tavalyitól. A javuló egyenleget a nagyobb összegű központi költségvetési támogatások okozták - olvasható az NGM közleményében.
A júliusi többlet gyakorlatilag a munkaerő-piaci alap 28,5 milliárd forintos többletének köszönhető. A kedvezőtlen munkaerő-piaci folyamatok miatt az alap folyamatosan rosszul teljesített az elmúlt hónapokban, ám júliusban fizették be az éves szakképzési és rehabilitációs járulékot a cégek - ez egy hónapra megrántotta az alap bevételeit és többletbe lökte az államháztartás egyenlegét.
A júliusi kedvező egyenleg más oldalról a visszafogott kiadásoknak köszönhető: a minisztériumok 40,5 milliárd forintot már zároltak a kiadásaikból, igaz, ez még csak a harmada annak a 120 milliárdos zárolásnak, amiről a kormány döntött. A Költségvetési Tanács e zárolások végrehajtásában látja az egyik legfőbb kockázatot erre az évre. A költségvetési intézmények befizetései kétmilliárd forint összegben teljesültek, míg a PSZÁF az ötmilliárd forintos befizetését szeptember 30-áig hajtja végre. A maradványokkal kapcsolatos ügyek folyamatban vannak, a tárcák augusztus 15-éig mérték fel a maradványaikkal kapcsolatos lehetőségeiket. Folyamatban van a jutalomkifizetési stop, a megbízási szerződések felülvizsgálata és eszközbeszerzések áttekintése - válaszolta a Napi kérdésére Bathó Ferenc, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára a tárca online sajtótájékoztatóján. Ugyanakkor az NGM arról nem kívánt nyilatkozni, hogy a kórházak konszolidációját, illetve az egyhavi plusztámogatást miből fedezik - ennek a kérdésnek a megválaszolását az NGM a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak passzolta tovább.
