Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy százalék körüli gazdasági növekedést vár a GKI Gazdaságkutató Zrt. az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint az idén. Az ipar termelése az első öt hónapban 7,3 százalékkal bővült, ami egyértelműen a kedvező külpiaci konjunktúra következménye. A belföldi értékesítések ugyanakkor tovább csökkentek és ezeknek az ágazatoknak gyengébb kereslettel és kedvezőtlenebb kilátásokkal kell szembenézniük. Az építőiparban fennmaradt a kereslethiány, a lakásépítés az első félévben 34 százalékkal csökkent. A kiskereskedelem sem képes magára találni, különösen erős a visszaesés a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyagok esetében.
Az év hátralévő részében várható belföldi keresletélénkülést fékezi a vállalatok költségtakarékossági és a lakosság megtakarítási kényszere, így nem várható alapvető változás a növekedési folyamat exportvezérelt jellegében - vélik a GKI kutatói.
Az adott nemzetközi környezetben súlyos taktikai hibának bizonyult az államcsőd június eleji kormányzati víziója, aminek a kedvezőtlen hatásait a 3,8 százalékos idei hiánycél felvállalásával és a 29 pontos akciótervvel sikerült tompítani. Újabb negatív hullámokat vert viszont az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalások júliusi felfüggesztése. Mindezek miatt a magyar gazdaság iránti bizalom jelentősen erodálódott, de e folyamatok kimenetelét elsősorban a 2011-es költségvetés, a frissítésre kerülő konvergenciaprogram, illetve az ismertté váló konkrét kormányzati szakmai változtatási elképzelések tartalma fogja meghatározni.
A magyar inflációs folyamatok iránya 2009 eleje óta eltér a nemzetközi tendenciáktól. Az év második felében kifut az adóemelések hatása és a stagnáló vásárlóerő is mérsékli a drágulás ütemét, így az infláció év végére 4 százalékra csökken. Ennél magasabb áremelkedés is lehetséges viszont a forintban számított kőolajár, illetve a zöldség-gyümölcs árak gyorsabb emelkedése következtében.
A magyar országkockázat elmúlt időszakban bekövetkezett emelkedése miatt az alapkamat csökkentése 5,25 százalékos szinten megállt, s nem kizárt ennek idei emelése sem. Az euró átlagos árfolyama az első féléves 270 forint közeléből a második félévben 280 forint fölé nő, így éves átlagban 277 forint körüli árfolyam valószínűsíthető.
