Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ahogy azt előre jeleztük (Napi, 2010. augusztus 2.), az MKB Bank bejelentette, hogy a svájcifrank-hiteleket rendben fizető ügyfeleknek átmenetileg az év végéig (illetve addig, amíg a frank jegyzése öt munkanapon keresztül nem lesz olcsóbb, mint 175 forint) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos deviza-középárfolyamán teszi lehetővé az aktuális havi törlesztést. A lehetőség nem vonatkozik a késedelmes törlesztésekre, az elő- és végtörlesztésre - ebben az esetben ugyanis a bank a szerződésben meghatározott banki devizaeladási árfolyamot alkalmazza.
Látszólag tehát az MKB Bank alkalmazkodik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) javaslatához, ám annyiban eltér a Szász Károly által javasolt megoldástól, hogy nem a tárgynapot megelőző MNB-árfolyamot alkalmazza, amely - miként korábbi cikkünkben rámutattunk - a jelenlegi volatilis forintpiaci helyzetben akár 2-3 százalékos eltérést is okozhat.
A PSZÁF-elnök preferált javaslata szakértők szerint amiatt sem biztos, hogy célravezető, mert például az euróhitelek esetében a jegybanki középárfolyamot is a kereskedelmi bankok árazása alapján alakítja ki a nemzeti bank. A hatályos szabályozás értelmében munkanaponként az MNB délelőtt 11 órakor a tíz legaktívabb devizapiaci tevékenységet folytató belföldi hitelintézet által közölt adatokból képzett súlyozatlan számtani átlag alapján adja ki az aznapi hivatalos devizaárfolyamot. A kiugró eltérések elkerülése érdekében a jegybank a legmagasabb és legalacsonyabb két-két értéket elhagyva összesen hat bank adataiból számít. Mindez ugyanakkor azt jelenti, hogy mindennap a tíz legnagyobb piaci szereplő esetében (akik nagyjából a hiteloldal csúcsszereplői is) minimum háromnak az aktuálisan használt devizaárfolyama kedvezőbb, mint a jegybank által számított árfolyam.
Amennyiben mégis születne olyan szabályozás, amely a jegybanki árfolyamhoz, azon belül is a devizaközéphez kötné az aktuális törlesztőrészletek számítását, ahhoz a szakértők szerint a pénzintézetek "alkalmazkodnának". Vélhetően nem okozna komolyabb gondot, hogy a - napi devizakereskedelemben nem igazán használatos - devizaközép kissé az eladási árfolyam felé tolódjon. Attól függően is lehet eltérés, hogy egy-egy banknál a vételi vagy az eladási tevékenység dominál. Így nem biztos, hogy a deviza-középárfolyam a számtani középárfolyammal megegyezik. A szabályozás szerint az MNB a beadott jegyzéseket megütheti, illetve az aktuális piaci viszonyoktól lényegesen eltérő bankokat az eljárásból kizárhatja, ám kérdés, mi történik akkor, ha ez az eltérítés a piac árazási stratégiájának változása miatt szektorszinten következik be.
