Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A piaci szereplők által érzékelt visszaesés immár a statisztikában is megjelent, a használatbavételi engedélyek számának markáns csökkenéséhez ennyi időre volt szükség a válság kitörése óta. Ha az építési szándék újra lendületbe jön, akkor is 2,5-3 év, mire ez az új lakások számában megjelenik - kommentálta a gyorsjelentést Farkas János, a KSH főosztályvezetője. Az egész évre szóló 15-18 ezer új lakással számoló prognózisokat Farkas túlzottan pesszimistának találja, véleménye szerint 20 ezer fölött várható az idei teljesítmény, ám még a 25 ezer új lakás is óriási csökkenést jelent a tavalyi 32 ezerrel szemben.
A GKI Zrt. nem módosította a prognózisát, továbbra is húszezer új lakással számol 2010-re - mondta a Napinak Petz Raymund lakáspiaci szakértő, aki további csökkenést ugyan nem vár, hiszen a tapasztalatok szerint ennyi lakás a támogatás és finanszírozás nélküli időszakban is épült, ám nagy kérdésnek tartja, milyen tartós lesz ez az alacsony, a jelenlegi jövedelmi viszonyoknak megfelelő szint. A lakásépítés sehol a világon nem képes teljesen piaci alapon működni, kormányzati beavatkozás nélkül az évi 20 ezer lakással nem tartható karban a négymilliós lakásállomány, amelynek ráadásul több mint a fele felújításra szorul. Bár elméletben nincs lakáshiány, hiszen a négymilliós állomány 8-9 százaléka üresen áll, azonban ezek jelentős része a lassan elnéptelenedő falvakban található, és sem a műszaki állapotuk, sem a környékbeli munkalehetőségek hiánya miatt nem jelenthetnek valós alternatívát az építésnek - mondta Petz válaszul arra a felvetésre, miszerint egyes szakmai vélemények túlzásnak tartják az évi 40 ezer új lakást megcélozni. Az előzetes adatok alapján a fővárosi ingatlanindexben nem várható számottevő változás, a lakáspiaci várakozások nem javultak, az egyre gyengülő építési, vásárlási szándékokban is az otthonteremtési támogatásokra való várakozás jelenik meg.
A KSH friss adatainál kissé jobbra számított Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda vezetője, aki szerint a hullámvölgy az év hátralévő részében simulhat, mivel a piaci szereplők és a lakásvásárlók is rájönnek, hogy nincs mire várni, ugyanis az Orbán-kormány egyelőre nem tervez a piacot dinamizáló intézkedéseket. Varga szerint évi 22-23 ezer lakás mindenféle támogatás nélkül is megépül. A hiába várt lakáskoncepció helyett eddig megjelent javaslatok közül például a bérlakásépítés erőltetését elhibázottnak tartja, mert az nem jelent volument a lakásépítésben és nem dinamizálja a piacot. Ráadásul a bérlakásokra szánt pénzből háromszor annyi piaci lakás építését lehetne generálni - állítja Varga, aki szerint mivel a jelenlegi válságot kiváltó problémák lényegében nem oldódtak meg, 2014 tájékán újabb világgazdasági válság várható, annak átvészeléséhez jó lenne egy erős lakáspiac... A kutató szerint az évi 40 ezer új lakás piaci alapját a vásárlók új rétegének bevonásával lehetne leginkább megteremteni, ez azokból a nem szegény, de nem is jómódú családokból verbuválódna, akik megélnek a jövedelmükből, de egy számukra kedvezőbb adórendszer - ami nem egykulcsos szja-t jelent - esetén a megtakarításaik fedezhetnék az otthonteremtés költségeit.
A KSH első félévi eredményei csak régóta hangoztatott előrejelzésünket igazolja, ráadásul a második negyedév 40-50 százalékos visszaesésről tanúskodik. Ez arra utal, hogy a trend az idén sem fordul meg - mondta a Napinak Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) elnöke. Mivel a változás csak nagyon lassan indul be, mielőbb szükség van a pozitív intézkedésekre, s ebben szükséges az állami szerepvállalás - véli a TLE. A mintegy négymilliós magyar lakásállományban 500 ezer substandard minőségű, 800 ezer a panel, a lakásállomány 62 százaléka a szocializmusban épült, 25 százalékos az 1945 előtt épült lakások aránya. Rengeteg az olyan lakás, amely felújítás nélkül nem felel meg a XXI. századi elvárásoknak, drága az üzemeltetése is. Ráadásul a minőségi felújítás nem minden esetben oldható meg gazdaságosan, az új építések szükségszerű elemei a lakásállomány minőségi megújításának, a gazdaságfejlesztésnek, a foglalkoztatáspolitikának. Az építésekkel kapcsolatban hozzávetőleg 40-47 százalékos adó- és járulékbevétele is származik a költségvetésnek. Az építések támogatásáért cserében tehát kapunk nagyjából ezzel azonos nagyságú költségvetési - e program nélkül nem megvalósuló - bevételt, munkahelyeket, működő ipart, modern lakásokat és a sokat emlegetett, régóta hiányzó munkaerő-mobilitást. Az építések támogatása nem zárja ki a használt lakások felújításának, adásvételének támogatását, helyes arányokat kell találni, értékelni kell a költségvetési bevételeket is - mondta Maráczi. Ha az őszre várt állami otthonteremtési program intézkedései januártól életbe léphetnek, az eredmények az építési engedélyek számának növekedésében már talán jövő év végére megjelenhetnek, az építések 2012-ben beindulhatnak. Maráczi szerint az egyensúlyi állapothoz hosszan elnyúló pozitív támogatási rendszerre van szükség, ehhez a GDP 1,5 százalékát kell otthonteremtésre fordítani a jelenlegi egy százalék alattival szemben; ezt a mértéket több éven át, fokozatosan lehet elérni és bele kell számítani a költségvetési forrásokat, az uniós támogatásokat és az adókedvezményeket is.
