Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) legfrissebb összegzése szerint közel 225 ezer kárbejelentést kaptak május-júniusban a biztosítók. A piacvezető Aegon Magyarország számításai szerint minden tizedik magyar állampolgárt közvetlenül érintett az elmúlt hetek szélsőséges időjárása, a Groupama-Garanciánál az elmúlt két hónapban annyi kárt jelentettek, mint tavaly egy félév alatt, a Magyar Posta Biztosítónál pedig a tavaly egész évi 11 ezer bejelentés kétharmadát is meghaladta a kárbejelentések száma.
A biztosítók eddig mintegy 29,6 milliárd forint kártérítést fizettek ki a károsultaknak - összesített a Mabisz -, a kárbejelentések feldolgozása a biztosítóknál 70-85 százalékos. Hajas Gábor, a Generali Biztosító vagyonbiztosítási üzletágának igazgatója szerint jelenleg a jelentősebb és összetettebb becslést igénylő események kárrendezése tart. A biztosítók zöme épp ezért egyelőre nem kívánt pontos adatokat közölni arra nézve, hogy a kárbejelentések milyen arányát képviseli a tényleges kártérítési összeg, illetve hogy mekkora a megképzett tartalék mértéke.
Az egyetlen konkrét adatokat közlő társaság, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese, Vereczki András szerint - e társaságnál csak árvízkárra az ügyfelek által bejelentett 1,5 milliárd forintos kártérítési értékkel szemben 442 milliós kifizetés és 538 milliós tartalék áll - a viszonylag nagy eltéréseket az okozza, hogy a kárbejelentés során az ügyfelek által becsült értéket rögzítik. Ez az esetek jó részében meghaladja a tényleges kárösszeget - például azért, mert a károsultak a teljes biztosítási összeget megjelölik kárként, mivel nem tudják megbecsülni, hogy a javítás ténylegesen mennyibe kerül majd. Ertl Pál, az Uniqa Biztosító nem életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja arra is felhívja a figyelmet, hogy a kárigény és a biztosító által megállapított kártérítési összeg közötti különbség sok esetben az ingatlan alulbiztosítottságára vezethető vissza vagy arra, hogy a biztosítási szerződés hatálya nem terjedt ki minden vagyontárgyra (például építményekre, melléképületekre). A biztosítói oldal több szereplője szerint ésszerűbb volna, ha a jövőben a viharok utáni biztosítói "kárlicitben" inkább a tényleges kifizetéseket jobban tükröző kifizetett kárösszeg+tartalék adatokkal bombáznák a közvéleményt és nem az ügyféligények által beadott értékekkel - már csak azért is, mert a későbbiekben gondot okozhat, hogy a közleményekben jelzettnél 20-45 százalékkal kisebb a tényleges kárráfordítás.
