Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Rogán Antal az azóta "lex Járaiként" elhíresült bankadókivétel-szabályt védő felszólalásaiban - például a TV2 Mokka műsorában - arról beszélt, hogy azért van szükség a kivételekre, mert ha az adót kivetik minden szereplőre, az gyakorlatilag azt jelentheti, hogy nem lesz új szereplő sem a biztosítási, sem a bankpiacon. Szavai ellenére az érintett jogszabály csak a biztosítók esetében ad "felmentvényt" az adófizetés alól a tevékenységüket 2007. július 1. után megkezdő szervezeteknek, a pénzügyi szektor más intézményeinek nem. Mindez azért érdekes, mert pusztán a kereskedelmi bankok esetében hét olyan piaci szereplő van, amely joggal tarthatna igényt arra, hogy "kivételezzenek" vele.
Ami a legmeglepőbb, hogy addig, amíg a biztosítói fronton a CIG és a Wabard esetében beszélhetünk olyan új, "zöldmezős" alapításról, ahol döntően magyar vállalkozói pénz szállt be az üzletágba, addig a banklicencet kapó új piaci szereplők közül egyedül az IC Bankot 2007. július 23-án felvásárló olasz Banco Popolare nevezhető multinak - a többi bankká alakulás hazai tulajdonú vállalkozások lépése volt.
Az átalakuló társaságok többsége (Mohácsi Takarék Bank, Kinizsi Bank, DRB Dél-dunántúli Regionális Bank Zrt., MagNet Bank) takarékszövetkezetből alakult bankká, a teljesebb üzletmenet érdekében, vállalva a szükséges többlettőke-befektetést. (Persze az érintettek egyike-másika élhet a 4000 fő alatti településeken fiókot üzemeltetőknek járó másik "Rogán-kedvezménnyel".)
Még érdekesebb a helyzet azzal a két piaci szereplővel kapcsolatban, amelyek olyan személyekhez köthetőek, akik - Járai Zsigmondhoz hasonlóan - nem állnak távol az új kormánytól. A Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Gránit Bank jogelődje, a Milton Hitelezési Zrt. ugyan 2006-ban alakult, ám a hitelezést lehetővé tevő (bank)licencet csak 2009 márciusában szerezte meg, majd tavaly októberben a WestLB magyarországi vállalatának felvásárlásával alakult ténylegesen bankká. A Töröcskei István érdekeltségébe tartozó Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. jogelődje, a SPE Bank 2008 májusában kapott működési engedélyt, majd tulajdonos- és névváltások során jutott el a mostani helyzetig. Mindkét vállalkozás - összhangban a kormányzati tervekkel - a kis- és középvállalkozói szektor helyzetbe hozását tekinti céljának - immár bankadóval terhelten.
Egy hitelintézet indulása sem költségmentes, ugyanúgy évek kellenek a befektetett pénzek kitermelésére. Ráadásul amíg a jelenlegi szabályok szerint egy biztosítótársaságot 100 millió forintnyi tőkével meg lehet alapítani, a banklicenc elnyeréséhez minimum 2 milliárd forint jegyzett tőkét kell felmutatniuk a befektetőknek. (Természetesen a befektetési szolgáltatók, lízingcégek, alapkezelők között is találunk olyan piaci szereplőt, amely a Rogán-féle javaslatban megszabott 2007. július 1-jei időpont után kezdte meg működését.)
