Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre erősödnek az alkotmányos aggályok a tervezett bankadóval kapcsolatban, s a helyzeten csak rontanak azok a módosító indítványok, amelyek Rogán Antal önálló képviselői indítványaként kerülnek a parlament elé - s amelyeket a gazdasági bizottság elnöke egyeztetett a törvényjavaslatot gondozó nemzetgazdasági tárcával.
Az újonnan bekerült módosító javaslatok ugyanis erősítik a diszkriminációt a pénzügyi szektorok között, sőt egyes szektorokon belül is.
A biztosítók esetében például mentesülnének az adófizetés alól azok a biztosítók, amelyek tevékenységüket 2007. június 1-jét követően kezdték - vagyis nem fizetne adót a CIG Biztosító, de az a Wabard sem, amely a kgfb-piacra tört be két éve. Rogán szerint figyelembe kell venni, hogy az üzletindítással kapcsolatos sajátos költségek miatt a biztosítók az induló időszakukban, rendszerint öt-nyolc évig veszteségesek, működésük folyamatos tőkebevonást igényel. Szakértők szerint az üzleti élet más területén sem lehet az indulás éveiben számottevő, folyamatos tőkebevonás nélkül indulni, érthetetlen miért csak a biztosítókra vonatkozik a kedvezmény. Ráadásul a biztosítási piacon számottevő versenytorzulást okozna a különadó alóli mentesülés, hiszen - mint azt a Mabisz már többször jelezte - az elvonás akkora, hogy a piac kétharmada veszteséges lesz, s ahhoz, hogy az érintett biztosítók a piacon tudjanak maradni többlettőkét kell biztosítaniuk a tulajdonosoknak.
Diszkriminációnak tartják a szakértők azt is, hogy ugyancsak mentesülnének az adófizetés alól a "nem jelentős biztosító egyesületek" - már csak azért is, mert nem igazán érthető, miért húzta meg a jogalkotó épp 125 millió forintos bevételnél a "nem jelentős" biztosító egyesületi kritériumot.
Miközben Rogán Antal azzal indokolja, hogy a különadóval terhelt körbe bevonja a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepét is, hogy ez indokolatlan versenyelőnyt biztosít a piac ezen szereplőinek, addig például a törvény más pénzügyi területen nem nyúl a fióktelepekhez. Ráadásul például a befektetési vállalkozások terén - azon cégeket is mentesíti az adófizetés alól, amelyek jelentős forgalommal bírnak a hazai értékpapírpiacon, de a szolgáltatást határon átnyúló szolgáltatásként vagy éppen banki licenc mögött végzik. Egyfelől érthető, hogy itt nem akar "duplán adóztatni" a kormány - így ez utóbbi szolgáltatások után csak a pénzintézetük rója le az adót -, ám az önálló cégként működő befektetési szolgáltatóknak a más vetítési alap miatt sokkal jelentősebb a terhük. Ugyancsak sértheti az esélyegyenlőséget, hogy például a bank-biztosítók vagy éppen a lízingcégek esetében - amelyek jelentős része kizárólag az anyabankon keresztül szolgáltat - így a dupla adózás "csak" annak köszönhető, hogy a jogszabályok szerint a két üzletágat nem lehet ugyanabban a cégben működtetni - szemben például a már említett befektetési szolgáltatással.
