Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Visszakozni kényszerült a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a devizahitelek ügyében. Pénteki közleményük a Napi által is jelzett (Napi, 2010. július 2.) alkotmányossági probléma elismerése, miszerint nem szerencsés visszamenőleges hatállyal tiltani a lakossági devizahiteleknél a jelzálogbejegyzést. A "salátatörvény" már úgy fogalmaz: a bejegyzést csak a jogszabály hatálybalépését követően kötött, jelzálogjog alapítására irányuló szerződésekre kell alkalmazni.
Egyes vélemények szerint a túlzott "keménység", a visszamenőleges hatály kormányzati "belengetése" nem a devizahitelezésnek, hanem a pénzintézeteknek szólt, hogy jelezzék: a bankadó kérdésében tényleg hajthatatlan a kabinet, azért bármire hajlandó. A visszakozás ellenére nem mondható sikertelennek Matolcsy Györgyék lépése, hiszen a bejelentés szülte bizonytalanság nyomán több hitelintézet is jelezte: azonnali hatállyal felfüggeszti a devizahitel-igénylések befogadását - erről számolt be az OTP és a CIB Bank is. De volt olyan bank is, ahol ennél is tovább mentek. A Raiffeisen Bank és az Erste is azt közölte, hogy a korábban már befogadott és a már jóváhagyott ügyleteknél - ahol még nem volt szerződéskötés - ügyfeleikkel csak forintban szerződnek. Ez utóbbi ugyanakkor jogászok szerint ütközik a bank általános szerződési feltételeivel és üzletszabályzatával - ha a kormányzati kommunikációra adott hirtelen válasz miatt valamelyik ügyfél perre menne az adott hitelintézettel, jó eséllyel nyerne.
A bankadó ügyében annak ellenére is patthelyzet alakult ki, hogy a pénteki törvényjavaslatban szerepel a különadó. Matolcsy a Reutersnek azzal indokolta az egyoldalú lépést, hogy a "bankszövetség vezetője visszavonta tárgyalási hajlandóságát", ám a Napi információi szerint a valóságban az történt, hogy a német és osztrák tulajdonban lévő pénzintézetek képviselőit - így Erdei Tamást, az MKB elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét is - a tulajdonosok eltiltották a csütörtök délre megbeszélt tárgyalási fordulótól, jelezve, hogy a kormányzattal a továbbiakban az IMF bekapcsolásával tárgyalnának.
A magyar banki különadó kérdése már kiverte a biztosítékot a hazai nagybankok tulajdonosai mellett az Európai Bankszövetségnél és a Európai Központi Banknál is, a jelenleg ismert változata aligha lesz elfogadható az IMF számára. A korábban bejelentett banki különadókkal összevetve a magyarországi, mérlegfőösszegre vetített 0,45 százalék hihetetlenül magasnak tűnik. Az USA-ban a legutóbbi tervezet 0,15 százalékot határozott meg, a brit javaslat az elvonások mértékét 2011-ben 0,04, 2012-re pedig 0,07 százalékban határozta meg. Svédországban 0,036 százalék az alap, amelyhez további kiegészítő szorzó társul. Összességében a magyar különadó minimum tízszeres mértékű elvonást jelent - ráadásul a Nyugat-Európában befolyó pénzeket prevencióra és nem a büdzsé megtámogatására költik.
