Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Indul a nyár és egyre több magyar utazó dönt úgy, hogy külföldre inkább bankkártyát, semmint tekintélyes mennyiségű valutát visz ki. A bankok adataiból egyértelműnek látszik, hogy csúcsra jár nyáron a külföldi kártyahasználat - kizárólag a Raiffeisennél nyilatkoztak úgy a tavalyi július és április vagy október adatainak összevetése után, hogy volumenben nem láttak nagy különbséget, csak a tranzakciók darabszáma esetében van szemmel is látható előny a nyári hónap javára. A K&H statisztikái szerint a plasztikkal külföldön történő készpénzfelvételek összege 8 százalékkal magasabb egy nyári hónapban, mint egy "sima" hónapban, míg a vásárlás során külföldön elköltött összeg ugyanilyen összevetésben 26 százalékkal ugrik meg. A Citibanknál a nyári hónapokban a külföldi költések értékei 15-20 százalékkal magasabbak, és ez a tendencia figyelhető meg a tranzakciók darabszámát illetően is. Sipos Zoltán, az Erste Bank kártyaüzletágának vezetője 10-15 százalékos forgalombővülésről ad számot, míg Hokker Gábor, a Magyar Cetelem piackutatója szerint a pénzintézet esetében darabszámot illetően 5, értékben ugyanakkor 2 százalékos volt a növekedés.
Érdekes a CIB statisztikája. A társaság tapasztalata szerint az eltérés alapvetően nem a nyári időszak és más hónapok között, hanem az első öt hónap és a többi hónap között mutatkozik. Ugyan a kártyahasználat a csúcsát a CIB-nél is július-augusztusban éri el, de - tavaly legalábbis - onnan sem zuhant vissza jelentősen. A tavalyi első öt hónaphoz képest 20-40 százalékkal növekedett a külföldi kártyahasználat tavaly.
A bankok jelzései szerint a külföldre utazó magyarok sokkal tudatosabban használják plasztikjukat. Miután a bankkártyás készpénzfelvétel díja igen magas - bár egy közepes összeg felvételénél a deviza/valuta árfolyamok eltérése miatt már olcsóbb lehet, mint egy itthoni pénzváltás -, ezért azután a kártyabirtokosok sokkal jobban használják ki azt, hogy a kártyával külföldön is ingyen tudnak vásárolni. Az UniCredit Bank ügyfelei esetében a bankkártyás fizetések átlagos összege külföldön másfél-kétszerese szokott lenni a hazai átlagos vásárlási összegeknek. A Magyar Cetelemnél itthon 45 százalék a vásárlási tranzakciók aránya, míg külföldön ugyanez 87 százalékos, ráadásul a külföldi vásárlási tranzakciók átlagösszege 1,67-szorosa az átlagos hazai vásárlási összegnek. A Citibanknál a külföldi vásárlások aránya ugyanakkor csak 5 százalékkal magasabb, mint a hazai vásárlások aránya az összes hazai tranzakcióhoz képest. A külföldi vásárlások esetében az egy tranzakcióra jutó költési érték átlagosan duplája a hazai vásárlások értékének, s hasonló, kétszeres értékről számolt be a Raiffeisen Bank is a külföldi vásárlások átlagos összegét illetően.
Sipos Zoltán, az Erste Bank kártyaüzletágának vezetője szerint az, hogy a tranzakció átlagos értéke duplája a hazai átlagos tranzakciónak, abból fakad, hogy jellemzően másra költenek az emberek külföldön, nyaralás alkalmával, mint itthon a hétköznapokban.
