Áprilisban tovább zuhant az építőipar teljesítménye, mind a kiigazítatlan, mind a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint 15,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól - derül ki a KSH tegnapi jelentéséből. Így az év első négy hónapjában a termelés 12 százalékkal volt kisebb, mint 2009-ben. Szezonálisan kiigazítva a visszaesés 8,1 százalék volt az előző hónaphoz képest. A zsugorodásból mindkét építményfőcsoport kivette a részét a hónapban: az épületek építésénél a 13,3 százalékos mérséklődést a szak- és szerelőipari munkák elmaradása okozta, amit a szerkezetépítés kis növekedése nem tudott ellensúlyozni. Az egyéb építményeken végzett munkák volumene 18,2 százalékkal zsugorodott. Ágazati bontásban az épületek építése ágazat termelése 3,9 százalékkal emelkedett, az egyéb építmények ágazat termelése 15,6 százalékkal maradt el a 2009. áprilisitól. Nagyot zuhant a speciális szaképítés ágazat - ennek zömét a szerelési és szakipari munkák adják, a zuhanás e csoportban 27,4 százalék.
A markáns csökkenést Horváth Lajos, a KSH szakértője azzal magyarázza, hogy tavaly nem indultak el, illetve leálltak azok az építkezések, amelyeken idén, a szerkezetépítés befejezése után, a szakipari munkákat végezhetnék. Egyszerűen kimaradt egy év az ágazat életében. Így ha minden jól megy, a 2009 végén vagy idén elkezdett szerkezetépítések, ipari, kereskedelmi létesítmények jövőre kerülhetnek abba a fázisba, hogy a szerelőiparnak, a speciális szaképítés ágazatnak munkát adjanak.
Sokkal rosszabbak a KSH adatai, mint az év eleji céges várakozásokból kirajzolódott - mondta Napinak Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke. Az ágazati szereplők eddig abban bíztak, hogy 2009-ben volt a mélypont, úgy tűnik azonban, hogy 2010 még rosszabb lesz - ez tragikus, mert a 2007-ben kezdődött építőipari recesszióban az ágazat már teljesítményének 40 százalékát elvesztette.
Akár újabb mélypontra süllyedhet idén az építőipar, hacsak nem gyorsul fel az uniós finanszírozású projektek döntéshozatali folyamata - kommentálta a további visszaesést Tolnay Tibor ÉVOSZ-elnök. Ha a kedvező folyamatok beindulnak, akkor a legjobb esetben is a tavalyi szinten stagnálhat az ágazat teljesítménye az év végére - jósolta Tolnay. Az épületek építésére - zömmel oktatási és egészségügyi épületek - kötött szerződésállomány növekedése nem húzza ki a csávából az építőipart, ha a nagy volumenű teljesítményt jelentő egyéb építmények szerződésállománya csökken. A hazai viszonyok között teljesen életszerűtlen és rengeteg kérdőjelet felvető, áprilistól hatályos fedezetkezelő intézményének 2012. januárig való hatályon kívül helyezését kérve a VOSZ és az ÉVOSZ közösen fordult az Alkotmánybírósághoz, de választ még nem kaptak a beadványra. Tolnay szerint az intézmény a gyakorlatban egyelőre nem működik, s bevezetését csak a szükséges változtatások után, pilot projektekben való kipróbálást követően tartja elfogadhatónak.
Nem érzékeli a megrendelések növekedését Böröczffy István, az ÉVOSZ mikro- és kisvállalkozásokkal foglalkozó alelnöke sem. Egyfajta élénkülés ugyanakkor tapasztalható, az ajánlatkérések száma ugyanis határozottan növekedett, főleg felújításokra, bővítésekre - például a sümegi és a siroki vár és egy, a Nyugati pályaudvarral szemben lévő műemlék épület felújítására, homlokzatszigetelésekre - kérnek árajánlatokat a megrendelők. Azonban ezek közül főleg a magánmegrendelőknél, jellemzően a társasházi vagy családi házas felújításoknál, szigeteléseknél kérdéses, hogy lesz-e belőlük megbízás, mert rendszerint amikor kiderül, hogy az önerőn kívül más támogatást nem tudnak szerezni a munkához, lemondanak róla - mondta Böröczffy, aki szerint a 94 ezer nyilvántartott vállalkozással működő ágazat jó részének az egészen kis méretű, jórészt feketén végzett munkák - lakásfelújítások, burkolatcserék, javítások, szerelések - biztosítják a túlélést. Ezek önmagukban ugyan jelentéktelen méretet képviselnek a piacon, országos összesítésben azonban már komoly súlyuk lehet.
