Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Maximálisan egyetért a kilakoltatási moratórium meghosszabbításával Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) elnöke, aki szerint eddig elhanyagolták a befizetett önerő kérdését, az egyszerűen elveszett. A hitelezésben mindenki az olcsóbb megoldásokat keresi, így a forinthitelekre átállás egy kamattámogatott körben lehetne jogos - mondta. Kicsit szemfényvesztés a jelzálogalapú devizahitelek megszüntetése - fogalmazott Nagy Balázs, a Palace Ingatlantanácsadó tulajdonos vezetője -, mert a szigorítások óta ezek amúgy is csak korlátozottan elérhetők, de a lépés ellen szól a kamatok közti különbség is, illetve hogy az euró bevezetésével egyszer véget érhet a forinthitelezés. Legfőképpen azonban nem oldja meg a már bebukott devizahitelesek gondjait - hangsúlyozta. A kilakoltatási moratórium meghosszabbítása szerinte tűzoltás, a bankok a jó adósokkal fogják megfizettetni a bedőlt hiteleken keletkezett veszteségeiket. Előbb-utóbb végleges megoldást kell találni - Nagy szerint ez a magáncsőd rendszerének bevezetése, csődgondnok kijelölése vagy egy állami alap létrehozása lehetne.
Elsősorban a piaci viszonyoknak kell a forinthitelek felvételére ösztönözni, ehhez stabilan alacsony jegybanki alapkamatra és a bankok étvágyának korlátozására lenne szükség - kommentálta a terveket Pfandler Katalin. A Malosz elnökségi tagja így is egyetért a döntéssel, mert a forinthitelek nagyobb biztonságot nyújthatnak, miként ezt a napokban tett nyilatkozatok miatti árfolyam-ingadozás is bizonyítja. Humánus lépés a kilakoltatási moratórium, ám a fizetésképtelen adósok megmentésére hosszú távú koncepció kell - véli Pfandler is, aki olyan alap létrehozásában látja a megoldást, amelyből rászorultsági alapon utalhatnának ki lakásokat.
Alapvetően elfogadható, ha egy ország a saját valutájában felvett hiteleket preferálja, noha átmeneti megtorpanást, csökkenő számú hitelfelvételt okozhat a lakáspiacon - válaszolta kérdésünkre a Magyar Ingatlanszövetség (Maisz) elnöke. A moratórium szerinte nem kezeli azt a kérdést, hogy egy igénybe vett termékért vagy szolgáltatásért az igénybe vevő nem fizet. A költségeket valakinek állnia kell, s az minden bizonnyal a bank jó adósa lesz. Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója úgy látja, a forinthitelezésre áttérés alapvetően nem okoz majd további keresletcsökkenést, bár lesz, akiknek nem kedvez, ugyanakkor jelentősen növeli a kormányzat és a jegybank felelősségét a költségvetési és gazdaságpolitikai kommunikációban, valamint a kamatdöntéseknél. A moratóriumnak a kínálati oldalra nem lesz hatása, az árverések eddig sem befolyásolták az árakat, arra azonban vigyázni kell, hogy ne motiválja az adósokat a nemfizetésre - figyelmeztet Földi. Rövid távon, egyéb intézkedések, például a forinthitelek 2-3 százalékos kamattámogatása nélkül a kereslet csökkenésére számít Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója, aki határozott előrelépésként értékeli a nemzeti eszközkezelő társaság tervét. Hiányoznak viszont az építőipart és a lakásépítést serkentő elemek - hangsúlyozta. Egyelőre kevés az információ annak megítéléséhez, hogy a pénzintézetekre kirótt 200 milliárdos teher hogyan hat majd a projektfinanszírozásra - mondta Darida Pál, a Futureal csoport finanszírozási és tranzakciós igazgatója -, biztosra lehet venni azonban, hogy ennek nagyobb részét az ügyfelek fogják megfizetni.
