Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az év első három hónapjában 134,1 milliárd forintot fordítottak kártérítésre és lejárati szolgáltatásra a hazai biztosítótársaságok - derült ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adataiból. A kárráfordítás 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet, a jelenlegi összegnél többet mindössze négyszer fizettek ki a biztosítók egy negyedév alatt.
Meglepetésre idén először nem hozta nyilvánosságra az adatsort a szövetség. Kiderült: a statisztika sok tekintetben torz. Egyrészt valóban igaz az, hogy folyamatosan csökken a balesetek száma, így javul a baleseti helyzet, ám az adatok nem feltétlenül ettől "szépek". A teljes díjbevételre eső kárráfordítás aránya például rendkívül kedvező - 54,68 százalékos -, ám nem szabad elfelejteni, hogy idén a növekedést eddig csak az egyszeri díjas életbiztosítások állományának megugrása okozta - a nem életágban és a folyamatos díjas biztosítások terén egyaránt csökkent a piaci díjbevétel -, ami jelentősen eltérítette a kárhányadot.
Ugyancsak érdemes számot vetni azzal, hogy az első negyedévi díjelőírás az éves szerződések esetében tartalmazza az egész évi díjat, tehát az első negyedévben egy, az adott időszakot megillető díjnál nagyobb díjösszegre vetülnek a negyedév kárai. Egyes vélemények szerint ez a probléma eddig nem jelentkezett - mivel az éves díjfizetések száma elenyésző volt -, az utóbbi egy-két évben viszont a kedvezményrendszer hatására jelentősen nőtt az éves díjfizetésű szerződések száma. Ennek az érvelésnek ugyanakkor ellentmond az az adatsor, amely szerint az ezredforduló óta csak tavaly volt magasabb - 59,27 százalékos - a biztosítók díjbevételre vetített kárráfordítása az első három hónap során - az pedig egyértelműen a piac teljes összezuhanásának rovására írható: a biztosítói díjbevétel akkor több mint 14 százalékkal zuhant.
Komolyabb módszertani problémát jelent, hogy a Mabisz statisztikái nem tudják kezelni azt, ha az adott időszakban jelentős kártartalék-felszabadítás történik, mivel ilyenkor a tárgyévi kárkifizetések egy részét a "régi pénz" és nem a tárgyévi díjbevétel finanszírozza. Ilyenre akadt példa a közelmúltban a kgfb-piacon, amikor a piacvezető Allianz üzletági kárhányada a 2007-es 77,06 és 2008-as 81,33 százalékról tavaly 43,77 százalékra "javult" (Napi, 2010. február 23.).
Lapunk információi szerint a Mabiszon belül zajlik a megoldáskeresés, így komoly remény van arra, hogy a szövetség nyilvánosság felé történő adatszolgáltatása csak átmeneti csorbát szenved a módszertani problémák okán.
