Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ), illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által tervezett, a Széchenyi kártya rendszeréhez kapcsolt beruházási hitelhez Krisán László, a kártyaprogramot működtető Kavosz Zrt. vezérigazgatója szerint a "pályára helyezés" időszakában járó kamattámogatás mellett szükség van államilag támogatott garanciavállalásra is. A hitel folyósítására alkalmas lehet a Kavosz és a Garantiqa Hitelgarancia (Garantiqa) Zrt. közös pénzügyi vállalkozása, a Kavosz-Garantiqa Zrt. - így szinte bizonyosan Magyarország legnagyobb garantőr intézménye biztosítaná a hitelek mögötti garanciát.
A konstrukció kidolgozásánál ugyanakkor el kell kerülni azokat a gyermekbetegségeket, amelyekbe annak idején a Széchenyi kártyával estek bele az alapítók. A Széchenyi kártyához a kezdetek óta kapcsolódik a Garantiqa 80 százalékos készfizető kezességvállalása. Az öt bank által folyósított kártyahitelek mögé állított garancia beváltása évről évre az állam többségi, valamint az MFB Zrt., 27 kereskedelmi bank, 46 takarékszövetkezet, továbbá 11 egyéb szervezet és vállalkozás birtokában lévő Garantiqa teljes garanciabeváltásainak negyedét teszi ki. Ez az arány tavaly sem változott, mert a Széchenyi kártya-hitelek bedőlése a teljes portfólióhoz hasonlóan 72 százalékkal emelkedett. (Amíg a Széchenyi kártya bedőlési aránya belesimul a Garantiqa teljes portfóliójába, addig a bankok kártya típusú forgóeszköz-hiteleinek bedőlési aránya ehhez képest több mint háromszorosára emelkedett, az utánuk lehívott garancia összege pedig meghaladta a Széchenyi kártyák utáni garanciabeváltást.) A kártya típusú hitelekkel kapcsolatban azt is látni kell, hogy a hitelfedezetlenség miatt a bedőlés utáni megtérülés kicsi, a Széchenyi kártyás bukások után a Garantiqa tavaly csak 13 százalékos megtérülést tudott elérni.
A Széchenyi kártya analógia kapcsán nyilvánvalónak tűnik, hogy a Kavosz által tervezett beruházási hitelek mögötti garanciavállalás csak úgy jöhet létre, ha az állam viszontgarantálja a Garantiqa kezességvállalását. Tudható, hogy a beruházási hitelek kevésbé kockázatosak, mint a folyószámlahitelek, hiszen fedezetként mindig ott van a beruházás tárgya s a kért fedezet. Abban is többé-kevésbé konszenzusos az álláspont, hogy a következő egy-két évben nem lesz jelentős igény beruházási hitelekre, így az új konstrukció induláskor aligha terhelné meg túlságosan a Garantiqa mérlegét.
A Széchenyi kártya nagy szerepet játszott a forgóeszköz-hitelezés fennmaradásában. A tulajdonosok a Garantiqa közelmúltbeli közgyűlésén azzal, hogy az 1,9 milliárdos veszteség után erre az évre is - 2,5 milliárdos - mínuszt engedélyeztek a társaságnak, jelezték: teljes a szakma egyetértése abban is, hogy a Garantiqa válság alatti szerepvállalása, a nagyobb kockázatok befogadása a díjak szinten tartása mellett szükséges és sikeres anticiklikus gazdaságpolitikai lépés volt. Más területen ugyanakkor gondot jelent, hogy a partnerbankok érdeke a minél komolyabb mértékű garanciavállalás felé nyomja a társaságot, miközben tulajdonosi döntés alapján a társaságnak 2011-től már vissza kell térnie a profittermelő pályára. Ennek fényében ugyanakkor - a Kavosz szerint is - felvethető, hogy a korábbi Széchenyi kártyás garanciavállalások esetében - akár tőkeoldalról - a Garantiqa további támogatást kapjon.
