A nehezén már túljutott a lakáshitelezési piac - állította Fatér Gyula, a Budapest Bank (BB) igazgatósági tagja a pénzintézet háttérbeszélgetésén. A lakáshitelek GDP-hez mért arányának uniós átlaga 49,8 százalék, míg Magyarországon ez 14 százalékot tesz ki, miközben nálunk extrém magas a saját tulajdonban lévő ingatlanok részesedése. Fatér szerint ez jelzi, hogy bőven vannak még tartalékok a piacon. A hitelezés élénkülése pedig szerinte a jelzálog-fedezetű termékeknél indulhat meg hamarabb. A bank alapvetően változtat eddigi megközelítésén: céljai szerint a hitelkiváltás helyett a lakásvásárlásra fokuszál néhány nagy stratégiai közvetítő partnerre támaszkodva. A szakember úgy véli, most indulhat el igazán a forintkölcsönök térnyerése. A devizahitelek állami ösztönzésre forintra váltásával (Napi, 2010. május 10.) kapcsolatos kérdésre megjegyezte: a kétes kintlévőségek nagy része nem a devizakölcsönökből adódik. Az utóbbi 10-15 év legnagyobb gondja, hogy a lakossági megtakarításokkal nem foglalkozott eleget az éppen aktuális kormányzat.
A BB közvetítői partnere, a Credithill értékesítési vezetője, Rákos Tamás szerint jelenleg a piacon mindössze négy-öt bank hajlandó hitelezni, de a lakossági érdeklődők száma is 60 százalékkal csökkent a válság előtti szinthez képest. Az egyik, a piac mintegy ötödét lefedő szereplőnél pedig az új kihelyezéseken belül már 85 százalékos a forint aránya. Rákos úgy gondolja, hogy a tavalyi nyolcezer után további 8-10 ezer hitelközvetítő tűnhet el a piacról a különböző változások (szakmai követelmények, etikai kódex, szigorítások) következtében.
