Nagyot zuhant tavaly az Ecostat ingatlanbarométere, s noha a második félévben lassan elindult fölfelé, még nem látszik a fény az alagút végén - kommentálta az adatokat sajtótájékoztatón Tóth G. Csaba, az Ecostat közgazdasági osztályának vezetője, aki úgy véli, az ország más nyugat-európai államoknál, sőt a régióbeli országoknál is lassabban fog kilábalni a válságból. A költségvetési intézkedések és a hitelkínálat drámai csökkenése - 2009 végén 20 milliárd forint volt az új szerződések állománya, szemben az egy évvel korábbi 90 milliárd forinttal - 2010-ben a piac stagnálását vetíti előre, ezt támasztja alá a lakásépítési engedélyek számának második félévi csökkenése - hangsúlyozta Tóth, majd hozzátette, hogy a projektek kétéves futamidejét figyelembe véve a válság hatása az átadott új lakások számában majd csak 2010 végén jelentkezik.
A lakáspiac befagyását a várható foglalkoztatási helyzet - prognózisuk szerint további 30 ezer munkahely tűnik el - tovább rontja. A külföldi és belföldi befektetői csoportok a piacról és az ingatlanalapokból is kivonultak. Ugyanakkor a költségvetési intézmények beruházási lehetőségeik kismértékű bővülésében bíznak, a vállalkozások termelő helyeiken növekvő számú beruházást prognosztizálnak.
Az ingatlanforgalmazók részindexe 2009 negyedik negyedévben volt a legmagasabb 42,5 százalékkal, ez az utolsó 3 hónapban 2,5 százalékponttal emelkedett. A keresleti oldalon az 55 négyzetméter alatti lakások iránt nőtt a bérleti és a vételi szándék. A piaci szereplők infláció alatti árnövekedésre számítanak, legmagasabb, 4,5 százalékos árnövekedést az építőanyag-áraknál várnak, míg az építési telkek esetében 4,7 százalék a várt csökkenés. A kínálati árak növekedését feltételezők 3,7-7,2 százalékos drágulást jeleznek az egyes ingatlanfajták körében, a legnagyobb, 10 százalék körüli áresést viszont a használt kereskedelmi építményeknél, logisztikai ingatlanoknál és használt lakásoknál prognosztizáltak az ingatlanforgalmazó vállalatok.
