Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nagy hulladéktermelő ágazatok (például bányászat, kohászat) leépülése, a korszerű termelési módszerekre, új technológiákra való átállás, a kisebb anyagigényű, nagyobb szakértelmet igénylő ágazatok fejlesztése (elektronika, gépjárműipar) lehetővé tette az ipari termelésből származó hulladék képződésének csökkentését. A hulladékszegény technológiák alkalmazásának, a gyártási maradékok visszaforgatásának ösztönzése azonban még nem kielégítő mértékű, így itt az eredmények meglehetősen szerények - mondták el zöldtárcánál a Napinak. Az építési-bontási hulladék mennyiségének csökkenése elsősorban az építőipari beruházások visszaesésének köszönhető. A veszélyes anyagok (például toxikus nehézfémek) felhasználását bizonyos esetekben korlátozták, de a veszélyeshulladék-mennyiség 2000-es visszaesésének nagy része abból fakad, hogy az akkor közel kétmillió tonna timföldgyártási vörösiszap az uniós besorolás szerint nem minősül veszélyes hulladéknak. Az utóbbi években a nagy kármentesítési projektek előrehaladásával viszont évi 400-500 ezer tonna kitermelt szennyezett talaj veszélyes hulladékként történő kezeléséről kell gondoskodni.
A települési szilárd hulladék mennyisége 2000-2007 között kissé nőtt. Ennek oka a fogyasztói szokások kedvezőtlen változása, valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatás bővülése (a közszolgáltatás kötelezővé tétele, a begyűjtésbe bevont lakások számának növekedése, üdülőterületekre történő kiterjesztés). A többször használható csomagolások alkalmazásának ösztönzése, a hatályba léptetett jogszabályok ellenére a betétdíjas forgalmazás jelentősen visszaesett. A települési folyékony hulladékok mennyiségének gyakorlatilag folyamatos csökkenése a szennyvízelvezetési és -tisztítási program előrehaladásának és a takarékosabb ivóvíz-felhasználásnak köszönhető.
A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladékok mennyisége 2000-hez képest alig változott, viszont jócskán ingadozott, követve az éves termelési változásokat. Az adatok nem tartalmazzák a hazai hulladékgazdálkodási statisztika múlt századi gyakorlata szerint a keletkező hulladékmennyiségbe beszámított, a biológiai körforgásba csaknem egészében visszakerülő mező- és erdőgazdasági maradványok (melléktermékek) mennyiségét.
A hulladékkezelésnél a hasznosítás aránya az időszak közepén alig változott, 30-32 százalék között mozgott. Ezen belül viszont 2004-2006 között az anyagában történő hasznosítás aránya 4,6 százalékkal csökkent, a termikus hasznosításé pedig három százalékkal növekedett. Ám 2007-ben a hasznosítás aránya már a 2000-est sem érte el. Ennek egyik fő oka, hogy az igen jelentős mennyiséget kitevő élelmiszer- és más állati eredetű hulladékok jelentős hányadát korábban még hasznosították, de a világméretű járványos állatbetegségek következtében hozott szigorú állatimelléktermék-kezelési szabályok ezt ma már nem teszik lehetővé.
