Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Új megközelítést jelent a BKV Zrt. 2010-es bérfejlesztési koncepciója, amely a korábbi automatikus emelésekkel szemben teljesítményalapú szemléletet tükröz - mondta lapunknak Horváth Csaba kormánybiztos. A szakszervezetek úgy utasították el a megegyezést a BKV-menedzsmenttel, hogy egy, a gazdaság alakulásától független bérfejlesztést szorgalmaztak - a cégvezetés viszont, amellett hogy ígéretet tett a kérések mintegy 90 százalékának teljesítésére, a pluszjuttatásokat a tényleges teljesítményhez kötötte volna.
A koncepcióváltás hátterében az áll, hogy miután a BKV Zrt. és a Fővárosi Önkormányzat is a kormányhoz fordult segítségért, a kabinet olyan üzleti terv elkészítését jelölte meg a támogatás feltételeként, amely kivezeti a közlekedési vállalatot az ötletszerű gazdálkodásból, a likviditási problémákból és a fenntartható növekedést is megalapozza. A BKV elfogadott, másfél évtizedes közlekedésfejlesztési stratégiához hangolt üzleti terve a nagy beruházásokon túl a jövő évtől kezdődően 20 milliárd forintos műszaki infrastruktúra-fejlesztéssel kalkulál, folyamatosan javuló üzemi eredmény mellett. (Jövőre ugyanis a főváros az évi tízmilliárdos, műszaki fejlesztésekre szánt juttatáson túl támogatásként további tízmilliárd forint támogatást ad a BKV-nak, a kormány vállalása szerint ezt központi forrásokból hasonló összeggel egészítenék majd ki.) A 15 évre szóló közlekedésfejlesztési koncepció már egy korszerű közlekedési vállalat képét festi, a kormánybiztos szerint a felhasználható összegtől függően 6-10 éven belül a BKV-t európai színvonalon szolgáltató társasággá formálhatják át.
Ehhez azonban át kell alakítani a vállalati struktúrát: egy közös megrendelői szervezetet hoznának létre a jelenleg a Budapest-bérlet működtetésével foglalkozó Budapesti Közlekedési Szövetség Közhasznú Kft. alapjain. Horváth Csaba szerint a társaság megerősítésével a BKV, a MÁV és a Volán szolgáltatásait és járatait is hatékonyan koordináló szervezet jöhet létre, amely a párhuzamos útvonalak és tevékenységek megszüntetésével a költséghatékonyság mellett a szolgáltatási színvonalat is javíthatja, a felszabaduló erőforrásokat pedig fejlesztésekre fordíthatja, bevezetve például a rég várt elektronikus jegy- és bérletrendszert. Mindemellett közgazdasági szempontból is korszerű szervezet jön létre, amelynek elő kell teremtenie a közlekedési vállalatok valódi költségeit.
