Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Volán Szakszervezetek Együttműködési Fóruma ma folytatja a bértárgyalásokat a munkaadókkal, de nem kizárt, hogy még e hónapban a Volán-buszvezetők is sztrájkba lépnek - tájékoztatta lapunkat Dobi István, a fórum szóvivője. A havi 160 ezer forintnál kevesebbet kereső dolgozóknál 4,9 százalékos béremelést szeretnének elérni; ez átlag havi nettó 4,5-5 ezer forintos többletet jelentene, elsősorban a sok pluszfeladatot végző sofőröknél. A munkáltatók képviselői a legutóbbi tárgyalási fordulókban arra hivatkoztak - emlékeztetett Dobi -, hogy ma is érvényes a tavaly januárban, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) keretében két évre kötött megállapodás, ami 4,9 százalékos béremelést tesz lehetővé. A Volán-vállalatok ezt figyelembe véve készítették el üzleti tervüket is, ám a tulajdonos Nemzeti Vagyonkezelő (NV) Zrt. szerint az idei adóváltozások miatt több pénz marad a dolgozók zsebében, így a béremelés okafogyott. A szakszervezetek ezt nem tudják elfogadni, és bár a cégek döntő többségénél határozatlan idejű kollektív szerződés van, legkésőbb január végéig hajlandók tárgyalni. A fórumnak nem célja a közlekedési káosz - tette hozzá a szóvivő -, de ha úgy látják, hogy nem közelednek az álláspontok, beszüntethetik a munkát. Más kérdés, hogy melyik szakszervezet meddig tud majd finanszírozni egy sztrájkot; Dobi szerint az érdekképviseletek többsége nem rendelkezik megfelelő tartalékokkal, bár vannak kivételek. A Kapos Volánnál működő szakszervezetnek például tízmilliós nagyságrendű tartaléka van (nem véletlen, hogy itt az elmúlt években több sikeres sztrájkot szerveztek).
A Volán-társaságok gondjait növeli, hogy miközben feladataik szaporodtak - többek között a vasúti sztrájkok, illetve a szárnyvonalak megszüntetése miatt -, a cégektől idén összesen mintegy 4 milliárd forintot vonnak el. A járműpark viszont korosodik: egy nagyobb, elhúzódó vasúti sztrájk esetén a vidéki Volán-cégek zöme már nem tudna annyi üzemképes járművet kiállítani, hogy a közlekedés mindenütt zavartalan legyen. Egyre nehezebb a személyi feltételek biztosítása is szinte az összes vállalatnál: a buszvezetők nemritkán napi 14-16 órát dolgoznak, aminek szó szerint tragikus következményei lehetnek. Mindeközben a költségek csökkentése érdekében megkurtították az elszámolható órák számát, egy-egy munkanapnak gyakran csak a 60-70 százalékát forintosítják, a készenléti és a pihenőidő nem munkaidő többé. Sok Volán-cégnél azt is közölték, hogy számos kiváló sofőr távozik külföldre, illetve olyan közlekedési vállalathoz, ahol jobb a munkabeosztás, korszerűbbek a járművek, magasabbak a bérek.
