Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tegnap éjszakába nyúltak az egyeztetések a BKV-nál a sztrájkhelyzethez vezető vitás kérdésekről, a menedzsment és az érdekképviseletek álláspontja lapzártánkig nem sokat közeledett. A vezetőség legutóbbi javaslata alapján biztosítaná a dolgozóknak a 3 százalékos nyugdíj-, illetve egészségpénztári támogatást, de a korábbiaktól eltérően nem a kollektív szerződésben, hanem a bér jellegű kiadások között. A BKV havi 8 ezer forint melegétel-utalványt ajánlott a munkavállalóknak, a szakszervezetek viszont havi 6 ezer forint ilyen juttatás mellett év végén 45 ezer forint értékben kértek utalványt; ez 315 millió forintos többletköltséggel járna, ami túllépné a rendelkezésre álló pénzügyi keretet - mondta lapunknak Bolla Tibor, a közlekedési vállalat gazdasági vezérigazgató-helyettese. A BKV a személyi jellegű ráfordításokon belül végrehajtott átcsoportosításokkal teljesíthetőnek látja a szakszervezetek által kért 3-3 százalékos hozzájárulást, ehhez a már elfogadott üzleti tervet sem kellene módosítani. A menedzsment ugyanakkor nem változtatott azon korábbi álláspontján, hogy a kollektív szerződésre szánt keretösszeget nem tudja tovább növelni.
A BKV sztrájkbizottságának elnöke viszont úgy véli, a társaságnál megvan a fedezet a szakszervezet minden követelésére. Mint Földényi György lapunknak kifejtette: a nyugdíjpénztári hozzájárulások, illetve a havi és az egyszeri év végi melegétel-utalványok adóterhe összesen 823 millió forint többletkiadást jelent idén a BKV-nak a 12 ezer dolgozóra vetítve 2009-hez képest, azzal viszont, hogy a kormány idén a BKV-nak mint munkáltatónak öt százalékpontos járulékkedvezményt biztosít, a társaság mintegy kétmilliárdot takarít meg a nagyjából 40 milliárd forintos éves bértömegből. Ebből pedig a szakszervezetek szerint bőven jutna a követelésekre. A BKV vezetésének ajánlata dolgozónként évi 16 ezer forintos elvonást jelent - mondta Földényi, hozzátéve: elfogadhatatlan, hogy a juttatások kikerüljenek a kollektív szerződésből.
A korábbi hitelinjekciók után a kormány idén pénzügyi támogatást nyújt a BKV Zrt.-nek, ezúttal azonban nem tüneti kezelésről, hanem másfél évtizedes fejlesztési koncepcióról van szó. A 2010-es támogatásért cserébe a BKV-nak egy átfogó közlekedési stratégiához kellett hangolnia üzleti tervét, a fenntartható finanszírozásért azonban a munkavállalóknak is áldozatot kell vállalniuk. A szakszervezeteknek idén be kell érniük 13 százalékos bérfejlesztéssel, a BKV pénzügyi helyzete ennél többet jelenleg nem tesz lehetővé - jelentette ki tegnapi tájékoztatóján a fővárosért felelős kormánybiztos. Horváth Csaba hangsúlyozta: a kormány a fejlesztésekre adott 22,5 milliárd forintot a BKV-nak, a főváros pedig további 5 milliárddal toldotta ezt meg, ez azonban csak a fővárosi közösségi közlekedés színvonalának javítására költhető.
A BKV Zrt.-t utoljára 2002-ben konszolidálták, akkor 35 milliárdos kiadást jelentett, hogy a társaság tartozások nélkül kezdje a 2003-as esztendőt. Az azóta 90 milliárd forintra hízott adósságállomány nagy része abból származik, hogy a megrendelő, a Fővárosi Önkormányzat rendre nem biztosította az előírt közszolgáltatások értékét, azokat a jegyár-kiegészítéseket, amelyeket a közlekedési vállalat például nyugdíjasoknak vagy a diákoknak nyújt. (A BKV Zrt. bevételeinek mintegy 40 százalékát teszi ki a jegyárbevétel.) A sztrájkbizottság elnöke szerint az adósságállomány azt jelzi, hogy a főváros az elmúlt években mekkora összeget mulasztott el kifizetni a 12 ezer dolgozónak az elvégzett munkáért.
