Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lapunk által megkérdezett vállalatvezetők szerint csak a gazdasági környezet további javításával izmosodhat meg a magyar ipar. A legnagyobb gondok között a termelési költségek növekedését, a bizonytalan forintárfolyamot, a közbeszerzések átláthatatlanságát, a tőkehiányt és a bürokráciát említik.
A három telephelyen közel 300 dolgozót foglalkoztató, többek között autóipari cégeket is fém és műanyag alkatrészekkel kiszolgáló Alfa Kft. gazdasági igazgatója, Németh Miklós elmondta: az elmúlt év közepén végső kétségbeesésükben egy "megújulási" programról döntöttek. Ennek lényege, hogy jelentős nehézségek árán több mint 60 millió forintot csoportosítottak át egy termékfejlesztő üzem létrehozására. Ebben ősszel a legjobb szakemberekkel kezdték el a munkát, s már vannak eredmények. Más kérdés, hogy további jelentős forrásokra volna szükség a továbblépéshez - például a meglehetősen elavult géppark megújításához. Németh hozzátette, ha nem lépnek erre az útra, ma már talán megrendelésük sem lenne.
Takács László, az osztrák tulajdonban lévő Femat Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli, a gazdaság minden szereplőjének erőfeszítésére szükség van ahhoz, hogy a magyar ipar lábra kapjon. Ráadásul a válság esélyt kínál arra, hogy mások helyét átvegyük. Ám erre csak akkor van lehetőség, ha a vállalatok terhei valóban csökkennek, érezhetően javul és átalakul a szakképzés, és végre bevezetik az eurót. Meg akkor - tette hozzá Takács -, ha mi is mindent megteszünk az előbbre lépés érdekében. A Femat most azon igyekszik, hogy gyártósokat szállíthasson a Mercedes új kecskeméti gyárának. Cseresznyés Ferenc, az elsősorban különböző fémszerkezeteket gyártó Ferro Kft. kereskedelmi igazgatója azt tartja a legnagyobb gondnak, hogy jó néhány multinacionális cég a válság miatt hazavitte a gyártást, az építőipar pedig bedőlt. A piac további szűkülése aligha vezet kibontakozáshoz, ráadásul a bankok szinte teljesen behúzták a féket. Mindemellett hosszú évek óta azzal is küzdenek - s e tekintetben a válság sem hozott áttörést -, hogy a beszállítóként közreműködő hazai kisvállalkozások jelentős része továbbra is a csodára vár. Legutóbb közel egy tucat partnerüket próbálták meggyőzni arról, hogy közösen vállalják el egy kizárólag magas minőségű, kézi munkával készülő termék gyártását. Csekély eredménnyel jártak.
Varga Jenő, a Vectigalis Zrt. elnök-vezérigazgatója is a forráshiányt tartja a hazai gazdaság egyik legnagyobb rákfenéjének. Úgy véli, csak akkor léphetünk előbbre, ha a befektetőket meggyőzzük arról, van fantázia ebben az országban. Varga hozzátette, egy sor felszámolási eljárás kapcsán is az derül ki, ötletekkel és kitartással a legnehezebb helyzetben lévő cégekbe is életet lehet lehelni. Szalay Antal, a Provetha Zrt. tulajdonosa szerint kiszámíthatatlan, ide-oda rángatott gazdasági környezetben nagyon nehéz tervezni. Mindezt a bankok jelenlegi hitelezési politikája is tetézi. A társaság idén egy új galvanizálóüzem felépítésére készül (lásd erről szóló cikkünket), ám ismét elhalasztják a beruházást, ha a finanszírozási feltételek nem javulnak.
