Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az MNB mozgástere az irányadó alapkamat alakításánál viszonylag szűk - állították az OTP és a CIB elemzői is. A legnagyobb magyar banknál úgy látják, a jegybank jó döntést hozott a pénzügyi stabilitás védelmével. Biztosan nagyobb kibocsátásveszteség lett volna az ára egy alacsonyabb kamattal elengedett árfolyamnak, mint a forint stabilitását védő politikának. Mint hozzátették: a jegybank kivárta a globális pénzpiacok megfelelő állapotát a lazítási ciklus elindításában - amit támogattak a magyar költségvetés pozitív változásai is -, felelős, kiszámítható monetáris politikát folytat, ami nagyban hozzájárult a hosszú hozamok július-november között tapasztalt nagymértékű csökkenéséhez. Ez a folyamat a forint árfolyamának erősödésén és a piaci kamatlábak mérséklődésén, illetve az államháztartás kamatterheinek csökkenésén keresztül segíti a háztartásokat. Az elmúlt bő egy év történései, az országkockázat mértéke, valamint a historikus inflációs minta tükrében a jelenlegi 6,25 százalékos kamatszintet reálisnak és jónak tartják az OTP elemzői. Mint összegezték: az MNB munkája elméleti és operatív téren is megfelelő volt.
A mostani kamatszintről hasonlóan vélekednek a CIB-nél. A nagymértékű gazdasági visszaesés, az infláció kedvező alakulása, továbbá a forintban denominált hitelek elősegítése miatt a jegybank követhetett volna lazább monetáris politikát - fejtették ki a banknál -, de az állandóan változó globális pénzpiaci hangulat és a hazai deviza árfolyamának "karbantartása" indokolja az óvatosságot.
Az MNB tegnapi döntése teljesen megfelelt az Erste várakozásainak. A Raiffeisennél a jegybanki kamatpolitika értékelésével kapcsolatban lapunk érdeklődésére elmondták: az MNB nagyjából az országkockázati felár alakulásának megfelelő kamatpolitikát folytatott - ebben az értelemben a kamatszint megfelelőnek tekinthető.
A jelenlegi piaci árazások alapján az OTP elemzői szerint a jegybank körülbelül 5,5 százalékig mérsékelheti az irányadó kamatlábat; ez a változás pedig a hitelkondíciókban is megjelenhet. Ezt követően az országkockázati felár csökkenése segítheti a hazai hitelpiacot, ha a külföldi befektetők bizalmát is elnyerő gazdaságpolitikai irányvonal alakul majd ki. A Raiffeisennél 2010 első negyedévének végére várnak 5,5 százalékra csökkenő alapkamatot, ami az elemzők megítélése szerint az év hátralévő részében már nem változik majd. Az Ersténél úgy vélik, február-márciusig marad a jelenlegi kamatszint, ezt követően csúszhat a kamat 5,5 százalékra, ott azonban "megpihen". A CIB szakértőinek véleménye szerint ha nem következik be drasztikus mértékű változás a meghatározó piacokon, akkor az MNB tovább csökkentheti az irányadó kamatlábat, így a jövő év végére leeshet 5, optimális esetben 4,5 százalékos szintre a kamat. Az 50 bázispontos lépések helyett ugyanakkor - tették hozzá - nagyobb a valószínűsége a 25 bázispontos csökkentési mértéknek. Ennek következtében jövőre a hitelkamatok további csökkenése várható, például a lakossági jelzáloghiteleknél, illetve a rövid lejáratú vállalati hiteleknél, amelyek esetében 8-9 százalékos kamatszintekre számítanak.
