Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nemzetközi trendeknek megfelelően a magyarországi bevásárlóközpontok építése is egyértelműen lassuló trendet mutat, a beruházók jellemzően elhalasztják a fejlesztések és felújítások megvalósítását - vázolta lapunknak a plázapiac helyzetét a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára. A lassulásban Balatoniné Kiss Judit szerint szerepet játszanak a gazdasági válság pénzpiaci hatásai, a finanszírozási problémák mellett azonban a beruházók azzal is egyre gyakrabban szembesülnek, hogy a bevásárlóközpontok üzlethelyiségeit a korábban megszokottnál rosszabb feltételekkel tudják csak bérbe adni.
A kedvezőtlen környezet ellenére a fővárosban számos beruházás van tervezési vagy megvalósítás előtti fázisban, bár a szakmában sokan már most is telítettnek látják a piacot. A következő három-öt évben várhatóan tizenegy beruházásra kerül sor Budapesten, az ingatlanfejlesztések összesen mintegy 350 ezer négyzetméterrel növelik majd meg a fővárosi bevásárlóközpontok területét. (A legnagyobb területű beruházások között van az Echo Investment által tervezett Mundo, a Duna City, amely mögött a Quaestor Zrt. áll, az R-Co Zrt. kőbányai fejlesztése, a Home Center Zrt. plázája, a 360°. A legnagyobb agglomerációs fejlesztés, a Tópark a Walker and Williams Investment Group nevéhez köthető.)
A szövetség főtitkára szerint a telítettséget nehéz meghatározni, a piac folyamatosan fejlődik, az új üzletházak megnyitása mellett a régieket felújítják, s új bérlők is megjelennek a piacon. A bevásárlóközpontok bezárására egyelőre nem kell számítani: csupán egy vidéki létesítménynél indult el az üzemeltető cég felszámolása, de a plázát ennek ellenére nem zárják be. Mindeddig egy tervezett építkezést és felújítást sem mondtak vissza a fejlesztők és üzemeltetők, ám szinte valamennyi beruházást kitolták. A főváros agglomerációs körzetében és vidéken jelenleg 15 projekt van előkészítési vagy kivitelezési fázisban, a beruházások összes alapterülete pedig eléri a 338 ezer négyzetmétert.
Az idei év első kilenc hónapjában profiltól függően 7-20 százalékkal esett vissza a magyarországi plázák forgalma a tavalyi azonos időszakhoz képest. Az európai kimutatások alapján egy átlagos méretű plázát mintegy 70 ezer, a vonzáskörzetben élő vásárló tud eltartani, ám ez a mutató a magyarországi viszonyok között központonként eltérő értékeket jelent. A válság hatásai, a vásárlóerő gyengülése és a növekvő munkanélküliség a vidéki üzletházakat érzékenyebben érinti, mint a budapesti plázákat. A szövetség szerint fellendülésre még jövőre sem lehet számítani, egyes piaci vélemények szerint pedig még az ideinél is rosszabb lehet a 2010-es esztendő a plázák számára. A főtitkár úgy véli, a makrogazdasági helyzet javulásának hatásai is csak mintegy féléves késéssel lesznek érzékelhetők a piacon.
