Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvényhez a zárószavazás előtt a kormány, illetve a pénzügyminiszter még három módosító javaslatot nyújtott be. Az ezekben szereplő kitételek általában pontosítást, illetve technikai javítást tartalmaztak. Akadt azonban lényegibb változtatás is. Beolvadás esetén (márpedig ilyen, amennyiben végül valóban érvényessé válik majd három év múlva a jogszabály, értelemszerűen bekövetkezik) amennyiben az átvitt működési tartalék meghaladja a 20 millió forintot, és az alapító részvényeit értékesíti, akkor az átvitt működési tartalék - értékesített tulajdonrésznek megfelelő - hányadának bizonyos százalékát a Magánnyugdíj Garanciaalap részére kell befizetni (a részletes számokat lásd táblázatunkban). A módosítást az indoklás szerint az motiválta, hogy a kötelezően előírt befizetésekből működő magánnyugdíjrendszer átalakítása során kizárják a jogosulatlan haszonszerzés lehetőségét. Az persze más kérdés, hogy sokan eleve a mostani jogszabályt tartják a jogosulatlan haszonszerzés megalapozásának. Az eddigi kifogások szerint nem a majdani eladással, hanem azzal van gond, hogy az önkormányzati elv értelmében a tagok tulajdonában levő kasszák kerülnek pénzügyi intézményekhez. A tartalékban egyébként információink szerint az OTP magánkasszájánál van a legnagyobb (milliárdos nagyságrendű) összeg. Ez egyes vélemények szerint a tagokat illetné, hiszen azt jelenti, hogy a működéshez az alkalmazottnál alacsonyabb költségszint lett volna megfelelő. Az OTP azzal érvelt, hogy ők csak a jogos óvatossággal jártak el a tagok érdekében.
Mindez kisebb gondot jelentett volna, ha a kötelező átalakítás mellett a felhalmozási időszak alatt érvényes örökölhetőséget nem szüntetik meg. A másik módosító szerint tag a magánnyugdíj-járadék folyósítási időszakára a felhalmozási időszakban jelölhet társjáradékost, akinek a személyét meg is változtathatja. Az indítványban legalább megszüntették a társjáradékos jelölésére vonatkozó, alkotmányossági szempontból nem indokolható korlátozásokat.
Az egyik utolsó pillanatban beadott indítványban - mint az indoklásban olvasható - a jogalkalmazás egyértelműsége érdekében rögzítették, hogy a járadékmegállapítási limiteket a megelőző évi országos nettó átlagkereset alapján állapítják meg. Mivel a felhalmozási tevékenység körét már egyéb indítványokkal kibővítették, az egységes szerkezetet ennek megfelelően is változtatni kellett. Rögzítették azt is, hogy a magánnyugdíjpénztárakról szóló korábbi törvény 2012. december 31-én veszti hatályát, de rendelkezéseit a folyamatban lévő megszüntetési eljárásokra még alkalmazni kell. Sokan éppen a hosszú időtáv miatt gondolják úgy, hogy még nincs veszve semmi. A következő kormány ugyanis ezen a jogszabályon minden kockázat nélkül alapvető változtatásokat is végrehajthat.
